A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elsőfokon egy év börtönbüntetésre és egy év közügyektől eltiltásra ítélte a vádlottat abban a büntetőügyben, amelyben azzal vádolták, hogy hűtlen kezeléssel Budapest VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata (Önkormányzat) sérelmére jelentős vagyoni hátrányt okozott. Továbbá a bíróság arra kötelezte a vádlottat, hogy kártérítés címén fizessen meg az Önkormányzat részére több mint 27 millió forintot és annak kamatait.
A perújítási eljárásban a PKKB hatályon kívül helyezte az ügyben korábban a Fővárosi Törvényszéken született felmentő ítéletet és megállapította a vádlott büntetőjogi felelősségét folytatólagosan elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében. Az ítélet szerint a vádlott – polgármesterként – olyan megbízási és munkáltatói szerződéseket kötött az Önkormányzat nevében, amelyek kapcsán a szerződött felek az Önkormányzatnak tényleges tevékenységet nem végeztek. A részükre így jogosulatlanul kiállított teljesítési igazolások alapján történt kifizetésekkel a vádlott az Önkormányzatnak több mint 27 millió forint vagyoni hátrányt okozott.
A bíróság a büntetés kiszabásakor nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott terhére fel nem róható jelentős időmúlást, az elkövetés óta eltelt 11 évet. Enyhítő körülménynek számított továbbá, hogy a vádlott 4 gyermek eltartásáról gondoskodik, szociális tevékenységeket végez, valamint az is, hogy az okozott kár egy kis része megtérült.
Jelentős súlyosító körülményként értékelte a bíróság azt, hogy a vádlott a bűncselekményt közszereplőként követte el. Súlyosító tényezőnek tartotta továbbá a folytatólagos, hosszabb időn át tartó elkövetést.
Tekintettel arra, hogy a bíróság a perújítási indítványban szereplő öt tényállási pontból csak négyben állapította meg bűncselekmény elkövetését és ezekkel összefüggésben a több mint 27 millió forint vagyoni hátrány okozását, ezért a magánfél ezen túl felmerülő polgári jogi igényének érvényesítését a törvény egyéb útjára utasította.
A bíróság azon három tényállási pont esetében, amelyek tekintetében az alapügyben jogerős felmentő ítélet született, a perújítási eljárásban sem állapította meg a vádlott bűnösségét.
Az ítélet nem jogerős, mivel azzal szemben mind az ügyész, mind a vádlott és védője fellebbezést jelentett be.
