Meghalt Gloria Steinem, az amerikai nőjogi mozgalom egyik legfontosabb alakja

Gazdaság Helyi hírek Világ

A BBC News értesülései szerint 92 éves korában New York-i otthonában, szerettei körében elhunyt Gloria Steinem, amerikai feminista aktivista, újságíró és író. Alapítványa szerint élete végéig az egyenlőségért dolgozott.

Ne maradj le a debreceni és országos hírekről!
👉 Kövesd a Debreceni Napot a Facebookon >>
A legfrissebb hírekért kövess minket a Google News-on is

Steinem több mint fél évszázadon át volt az amerikai nőjogi mozgalom egyik legismertebb és legmeghatározóbb alakja volt. Társalapítója volt a Ms. magazinnak, valamint több olyan szervezetnek, amelyek a nők politikai képviseletéért, egyenjogúságáért és reproduktív jogaiért küzdöttek. Már újságíróként is olyan témákhoz nyúlt, amelyekről a hatvanas évek Amerikájában alig beszéltek nyilvánosan: a nők munkahelyi kiszolgáltatottságáról, a szexizmusról, az abortuszról és arról, hogy egy nőnek joga van saját életéről és saját testéről dönteni.

Halála különösen nagy súlya van egy olyan korszakban, amikor az általa évtizedeken át kivívni segített jogok egy része ismét politikai küzdelmek középpontjába került. Steinem 1973-ban ünnepelhette a Roe kontra Wade döntést, amely közel fél évszázadon át alkotmányos védelmet biztosított az abortuszhoz való jognak az Egyesült Államokban, majd megélte azt is, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság 2022-ben ezt a precedenst megsemmisítette.

Éppen ezért Steinem halála nem csupán egy történelmi korszak lezárása. Arra is figyelmeztet, hogy a nők jogai nem egyszer és mindenkorra megszerzett jogok. Az Egyesült Államokban a reproduktív szabadság körüli politikai és jogi küzdelmek mutatják ezt, miközben a világ más részein ennél jóval súlyosabb a helyzet. Iránban a nők és lányok továbbra is rendszerszintű jogi diszkriminációval szembesülnek, többek között a házasság, a válás, az öröklés és a gyermekelhelyezés területén, miközben a kötelező hidzsáb szabályainak megszegése miatt is üldöztetés érheti őket.

Steinem egész életművének talán egyik legfontosabb üzenete ezért ma is érvényes: a nők jogainak védelme nem egy lezárt történelmi küzdelem, hanem minden generáció számára újra és újra feladat. Az a szabadság, amelyért ő és kortársai évtizedeken át harcoltak, csak addig marad magától értetődő, amíg vannak, akik készek kiállni érte.