Visszaesett a brit gazdaság teljesítménye márciusban

Gazdaság

A brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön ismertetett első becslése szerint csökkent a brit hazai össztermék (GDP) márciusban, és az idei első negyedévi növekedés is jelentősen lassult.

Az ONS előzetes számításai alapján a brit GDP-érték havi összevetésben számolva 0,1 százalékkal visszaesett az idei harmadik hónapban. Januárban 0,7 százalékos havi növekedést, februárban stagnálást mértek a brit gazdaságban.
A februári adatot az ONS visszamenőleg rontotta, mivel a korábbi becslésben 0,1 százalékos GDP-növekedés szerepelt arra a hónapra.

A statisztikai hivatal csütörtöki ismertetése szerint az idei naptári év első negyedében 0,8 százalékkal nőtt reálértéken a brit GDP-érték a tavalyi utolsó negyedévi 1,3 százalékos negyedéves összevetésű növekedés után.
A konszenzusos elemzői előrejelzés márciusra stagnálást, az első negyedévre 1 százalékos GDP-növekedést valószínűsített.

Az ONS számításai szerint márciusban a havi összevetésű visszaesés ellenére is a brit hazai össztermék már 1,2 százalékkal magasabb volt, mint 2020 februárjában, a koronavírus-járvány megfékezésére 2020 márciusától elrendelt országos korlátozások előtti utolsó teljes hónapban.

Az átlagon belül a brit GDP-érték 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent márciusban, és ez volt a legfőbb tényező a GDP-érték havi összevetésű visszaesésében – áll a statisztikai hivatal csütörtöki beszámolójában. A szolgáltatási szektor teljesítménye ugyanakkor így is 1,5 százalékkal magasabb volt márciusban, mint 2020 februárjában.

A brit kormány először 2020 márciusának végén rendelt el országos zárlatot a koronavírus-járvány megfékezése végett, és ez szabadesésszerű zuhanást okozott a brit gazdaság teljesítményében: 2020 második negyedévében 19,4 százalékkal, a 2020-as év egészében átlagosan 9,4 százalékkal esett reálértéken a brit hazai össztermék. A 2020 második negyedévében és az év egészében mért GDP-zuhanás egyaránt példátlan volt a modern brit gazdaságtörténetben.

A brit hazai össztermék értéke 2020-ban a 2013-as szintre zuhant vissza, vagyis a koronavírus-járvány sokkja egyetlen év alatt hétévi növekedést emésztett fel. Londoni pénzügyi elemzők csütörtöki helyzetértékelése szerint jóllehet a brit gazdaság idei első negyedévi növekedése – főleg nemzetközi összehasonlításban – meglehetősen jónak számít, a havi összevetésű márciusi visszaesés azonban jelzi, hogy az ukrajnai háború kitörése óta rendkívüli mértékben meglódult infláció már látszik a fogyasztási dinamikában.

Márciusban 7 százalékkal emelkedett éves összevetésben a fogyasztói árindex Nagy-Britanniában; ez volt az utóbbi 30 év legmagasabb tizenkét havi brit inflációja. A Bank of England monetáris tanácsa minap kiadott új pénzügypolitikai jelentésében közölte: felülvizsgált előrejelzése azt valószínűsíti, hogy az éves összevetésű infláció átlagos üteme az idei második negyedévben valamivel meghaladhatja a 9 százalékot, és 2022 negyedik negyedévében kevéssel 10 százalék felett tetőzik.

A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék. Samuel Tombs, a Pantheon Macroeconomics londoni üzleti elemzőműhely brit gazdasági ügyekkel foglalkozó főközgazdásza az új GDP-adatok csütörtöki ismertetése utáni előrejelzésében közölte: a ház ebben a környezetben azzal számol, hogy az idei második negyedévben 0,5 százalékkal csökken a brit hazai össztermék, a harmadik és a negyedik negyedévben pedig egyaránt mindössze 0,4 százalékos növekedési ütemek várhatók.

Jóllehet e forgatókönyv technikailag nem jelentene recessziót – amely az általánosan elfogadott kritériumok szerint két egymást követő negyedéves GDP-visszaesés esetén következik be -, ahhoz azonban elég gyenge növekedést jelentene, hogy a brit jegybank a piac által vártnál sokkal hamarabb befejezze jelenlegi kamatemelési ciklusát – hangsúlyozta a Pantheon Macroeconomics vezető elemzője.

A cég ennek alapján már csak egy további 25 bázispontos jegybanki kamatemelésre számít az idén. A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát az addigi 0,10 százalékos mélységi alapkamat-rekordról, és az eddig végrehajtott négy kamatemeléssel 1,00 százalékra emelte irányadó kamatát.