Február 27-én ismételten lezajlott a már szokásosnak nevezhető madárgyűrűzés az egyetem melletti Országh László sétányon. A rendezvény az egyetem Hallgatói Önkormányzat szervezte meg, azon belül is a Környezetvédelmi Bizottságnak köszönhették a résztvevők.
A már említett szervezet elnöke, Sztrehárszki Lili köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében megemlítette, hogy az idei a tizenegyedik madárgyűrűzés, majd köszönetét és örömét fejezte ki a nagyszámú érdeklődő társaság felé. A jelenlévők között az egyetemi hallgatók mellett óvodai és iskolai csoportok egyaránt feltűntek. Lili ismertette a gyűrűzés rövid történetét, majd magára a folyamatra is rátért: a madarak mindegyike egy fémgyűrűt kap, melyet a bal lábukra rögzítenek. Ez a gyűrű egyfajta személyigazolványként, vagy rendszámként működik a további életükben. A bizottsági elnök arra is kitért, hogy országosan 429 személy foglalkozik ezzel, akik évente nagyjából 230 ezer madarat látnak el a kis ismertetőjükkel. A megnyitót követően, Dr. Juhász Lajos, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének mb. tanszékvezetője vette át az esemény vezetését. Meg is érkeztek a botanikus kertben előzetesen befogott madarak, melyeket a befogásukat követően kis zsákokban helyeztek el. Minden példány esetében zsákkal együtt megtörtént a súlymérés, s elsőként egy széncinege részesülhetett a gyűrűben. A tanszékvezető megemlítette, hogy az is megállapítható mikor volt egy adott példány fióka.
A soron következő madár egy csíz volt, mely hangjáról kapta a nevét: a jellegzetes, szépen csengő hangját fenyvesekben, s hegyvidékeken egyaránt hallhatják a természetjárók. Az esemény első szakaszában a cinegék és csízek voltak előtérben. Míg újabb madarak befogására várakoztak a résztvevők, a szervezők többféle játékkal szórakoztatták a kicsiket és nagyokat egyaránt. A csalóka időjárásra való tekintettel, az eddigiekhez hasonlóan a jelenlévők forró teában részesülhettek. A bizottság környezetvédelmi voltából adódóan, természetesen kérték az érkezőket, hogy hozzák magukkal a saját bögréjüket.
Megérkeztek az újabb madarak, azonban Juhász Lajos még mielőtt felhelyezte volna rájuk az ismertetőket, bemutatta a közönség számára az eltérő gyűrűket, melyek mindegyike más és más madár számára megfelelő méret. Különlegességként felmutatott egy igazi régiséget: a gyűrű, melyet ismertetett Helsinkiből származik, melyet egy halászsas viselt egészen 18 évvel ezelőttig.
A gyűrűzés folytatásaként egy csuszka került Juhász Lajos gondozásába. Itt megemlítette, hogy leginkább azért érdekes a csuszka, mert ez az egyetlen madár, mely képes fejjel lefelé mozogni a fák törzsén. Egy kék cinege követte az „újoncot”, mellyel kapcsolatban viccesen megjegyezte a tanszékvezető, hogy madarász berkekben „kicsi kék gyilkosként” ismeretes. A továbbiakban egy érdekes jelenségnek lehettek tanúi a résztvevők: amikor egy soron következő példányra szerette volna a gyűrűt felhelyezni a szakember, konstatálta, hogy már rendelkezik azzal. Megemlítette, hogy ez gyakori, s az ilyen madarakat „hálóbolondnak” nevezik, mivel egyszerűen vonzza őket a befogásra használt háló. Egy újabb csuszka gyűrűzésekor felhívta a figyelmet Juhász arra is, hogy éppen egy csuszka hím dallamos hangja hallható a távolban. Az esemény zárásához közeledve egy zöldikére került fel a gyűrű, mely meglepően nagy súllyal, 30 grammal bírt.
Az esemény végét Juhász Lajos rövid összegzője és köszönetnyilvánítása zárta: beszédében kiemelte, hogy 67 példány került a mai nap folyamán befogásra, melyek 6 fajtát képviseltek. A nagy érdeklődésre való tekintettel hatalmas háláját fejezte ki, majd jelezte, hogy az esemény folytatódik az elkövetkező időszakban is, illetve egy, a Botanikus Kertben megrendezésre kerülő madárgyűrűzésre hívta fel a figyelmet, melyen más fajok is megfigyelhetők lesznek.
(dehok.unideb.hu/Puskás Marcell)
Fotók: Treszkai Eszter
