Hétfőn telt el pontosan annyi idő a berlini fal ledöntése óta, amennyi ideig állt a német fővárost és jelképesen egész Európát kettéosztó határépítmény.
A berlini falat 1961. augusztus 13-án kezdték építeni, és 10 315 nap múlva, 1989. november 9-én döntötték le. Éppen ennyi idő telt el 2018. február 5-ig.
Ez a szabadságban eltöltött 28 év, 2 hónap és 26 nap “a keletnémet lakosság nagy bátorságának és történelmi helytállásának” köszönhető – emelte ki az évforduló alkalmából tett nyilatkozatában Michael Müller kormányzó polgármester.
A tartományi rangú főváros kormányának vezetője kiemelte, hogy a szabadság és az egység nehéz döntések és feladatok elé állította a várost, mert össze kellett hangolni milliók életét, akik két különböző politikai rendszerből érkeztek.
Berlin a kilencvenes években “Németország legnagyobb építési területe” volt, a gazdaság átalakulása pedig magas munkanélküliséget okozott és szigorú takarékoskodást követelt meg – tette hozzá.
Azonban a berliniek nemcsak az egyesülés kihívásaival küzdöttek meg. A fal ledöntése olyan szabad tereket hozott létre, amelyek révén a város “mágnesként vonzza a kreatív teremtő erőt” – mondta a Michael Müller.
Berlin így ma már “start up főváros”, ahol informatikai innovációval foglalkozó feltörekvő vállalkozások tömege tevékenykedik, és Európa vezető kutatási és tudományos központjai közé tartozik. Népszerűségét mutatja, hogy lakosainak száma évente több mint 40 ezerrel emelkedik, sikerét pedig jelzi, hogy gazdasága az országos átlagot meghaladó mértékben növekedik – húzta alá a Német Szociáldemokrata Párt politikusa.
A német sajtóban az évfordulóra készített összeállításokban hangsúlyozzák, hogy nem tűntek el 10 315 nap alatt a Kelet és Nyugat közötti különbségek, és a szocialista rendszer negyven éve visszafordíthatatlan változásokat is okozott. Így egészen biztos, hogy soha nem költöztetik vissza központjukat a második világháború után Berlinből Münchenbe vagy Frankfurtba áttelepült vállalatok.
Közéjük tartoznak olyan óriáscégek, mint a Siemens, az Allianz és a Deutsche Bank – mondta Marcel Fratzscher, a berlini DIW gazdaságkutató intézet vezetője a Handelsblatt című üzleti lapnak.
Az utóbbi 10 315 nap mérlege “nem rossz”, de a volt NDK területének felzárkózása a nyugati tartományokhoz még nemzedékekig tarthat – tette hozzá Joachim Ragnitz, a müncheni központú ifo gazdaságkutató társaság drezdai intézetének helyettes vezetője.
Rámutatott, hogy az Egyesült Államokban a polgárháború (1861-1865) után nagyjából akkora volt a különbség a déli és az északi államok gazdasági fejlettsége között, mint a keleti és a nyugati német tartományok között a fal ledöntése után, és Amerikában 100 év kellett ennek a különbségnek a felszámolásához.
Az eltéréseket mutatja, hogy 28 év után is még mindig többen vándorolnak keletről nyugatra, mint amennyien a nyugati tartományokból a volt NDK területére költöznek, a keleti tartományokban a hazai össztermék (GDP) még tavaly is csupán a nyugati szint 73 százalékát tette ki, a termelékenység a nyugati szint kétharmadát érte el, a munkanélküliség pedig 8,4 százalék volt, ami 2,6 százalékponttal magasabb az 5,8 százalékos nyugati munkanélküliségi rátánál.
Berlin kormányzó főpolgármestere a felzárkózás folytatódására számít.
“Bízom benne, hogy a következő 28 évet is a berliniek hatalmas szabadságvágya, nyitottsága és az összetartás iránti vágya határozza meg” – emelte ki a szociáldemokrata politikus.
Azonban a fal emlékezete arra figyelmeztet, hogy “továbbra is kötelességünk fellépni mindazokkal szemben, akik felszítják a gyűlöletet és az előítéleteket, akik veszélyeztetik közös értékeinket és egységünket”.
Az ilyen emberek “nem építhetnek új falakat közénk” – jelentette ki a német főváros vezetője.
