A Budapest és a Hszian (Xi’an) kínai nagyváros közötti közvetlen légi járat hídként köti össze a két ország kultúráját és gazdaságát – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a járat megnyitó ünnepségén szombaton.
Illés Boglárka a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren tartott rendezvényen közölte, hogy a Magyarország és Kína közötti közvetlen légi járatok száma heti 21-re emelkedik ezzel az új járattal, amelynél hetente egyszer, szombatonként a Sanghaj-Budapest útvonal Hszian megállóval bővül. Ezen felül további heti egy közvetlen járat repül Hszian és Budapest között. Ezáltal Magyarországról idén nyártól Hszian, a selyemút keleti végállomása lesz a hetedik, közvetlenül elérhető kínai nagyváros.
Az államtitkár köszönetet mondott a China Eastern és a Sanghaj Airlines cégnek, amiért bizalmat szavaztak a Magyarország és Kína közötti további járatbővítésnek, és a Budapest Airport ehhez szükséges munkáját is méltatta.
Kiemelte, hogy a hsziani járattal közvetlenül elérhetővé válik a magyar turisták számára a kínai civilizáció bölcsője, a Senhszi (Shaanxi) tartomány.
Illés Boglárka felidézte, Magyarország és Kína idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját.
Hozzátette, hogy a két ország közötti diplomáciai, kereskedelmi, gazdasági, turisztikai, kulturális kapcsolatok minden eddiginél erősebb lendülettel haladnak előre. Ehhez kapcsolódóan jelezte, idén májusban Hszi Csin-ping kínai elnök Budapestre látogatott és Orbán Viktor miniszterelnökkel közös nyilatkozatban a lehető legmagasabb szintre emelték a két ország közötti együttműködést.
A magyar-kínai kapcsolatok az elmúlt 75 évben mindig erősek voltak, az elmúlt években dinamikusan fejlődtek, és a kormány azon dolgozik, hogy ezt a dinamikát a továbbiakban is növelni tudják – hangoztatta az államtitkár.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy mára Kína a 9. legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, amely a kínai befektetők első számú célpontjává vált Közép-Kelet-Európában. A kínai befektetések összértéke 2023-ban már elérte a 7,6 milliárd eurót, ennek eredményeként pedig olyan világszínvonalú nagyvállalat létesít gyárat Magyarországon, amilyen a CATL – fűzte hozzá a KKM államtitkára.
Bogáts Balázs, a Budapest Airport kereskedelmi vezérigazgató-helyettese óriási eredménynek nevezte, hogy míg 2019-ben Kína és Magyarország között évente 220 ezer utas közlekedett, ez a szám idén nyárra a járatbővítéseknek köszönhetően több mint 400 ezerre nőtt. Ráadásul míg 2019-ben az utasok heti 12 járattal utazhattak, most már több mint 20 járat közül választhatnak.
Idén nyáron már 7 stratégiai jellegű kínai városból indul közvetlen összeköttetés Budapestre. Ezzel a magyar főváros repülőtere a kínai-magyar kapcsolatokat tekintve toronymagasan vezeti a régiós listát – fűzte hozzá a vezérigazgató-helyettes.
Úgy véli, a többi kínai összeköttetéshez hasonlóan a Budapest-Hszian járatra is igaz, hogy abból a szabadidős utasok, a szállítmányozók, a budapesti légikikötő és a teljes magyar gazdaság profitál.
Gong Tao, Kína magyarországi nagykövete elmondta: Magyarország mindig is Kína egyik legfontosabb együttműködő partnere volt, ez a kölcsönös bizalom és a kölcsönös előnyök figyelembevételével valósulhatott meg. A Magyarország és Kína között közlekedő közvetlen légi járatokról szólva megjegyezte, hogy azok nemcsak a turizmus, de a kereskedelem és a gazdaság területén is új lehetőségeket fognak biztosítani.
Guo Fang, a China Eastern budapesti irodájának operációs és állomásvezetője arról számolt be, hogy légitársaságuk évente több mint 100 millió utasnak nyújt légi utazási szolgáltatást, flottájuk pedig több mint 800 repülőgépből áll.
(MTI)
