Az Unió rendelkezik a tagállamok gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának előmozdítását célzó szakpolitikákkal. A 2014–2020-as időszakban az Unió három célzott eszközt vezetett be a teljesítmény ösztönzésére. Az Európai Számvevőszék szerint, amely ma tett közzé különjelentést az Unió kohéziós politikájának teljesítményalapú finanszírozásáról, még sok a tennivaló annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozás a legjobb eredményeket hozó intézkedésekre és projektekre irányuljon.
Kohéziós politikájának célkitűzéseit az Unió tagállami beruházások társfinanszírozásával valósítja meg. E beruházások eredményei kulcsfontosságúak az uniós célkitűzések eléréséhez. A kohéziós politika területén a szakpolitikák még inkább teljesítményalapú finanszírozása segíthetné az Uniót abban, hogy a forrásokat a legeredményesebb programok és intézkedések felé irányítsa, és ezáltal a legjobb eredményeket érje el.
A 2014–2020-as időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet három olyan eszközt vezetett be, amelyek pénzügyi ösztönzőket biztosítanak a tagállamok számára az eredmények eléréséhez és a finanszírozás felhasználásának optimalizálásához. A rendelet feltételek bevezetését írta elő az esb-alapok hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében („előzetes feltételrendszer”), és 20 milliárd euró összegű (a kohéziós kiadások 6%-ának megfelelő mértékű) eredményességi tartalékot hozott létre, amely 2019-ben, az időszak utolsó két évére szabadítható fel a sikeres programprioritások számára. A rendelet emellett olyan teljesítményalapú finanszírozási modelleket vezetett be, amelyek az uniós pénzügyi támogatást bizonyos mértékig előre meghatározott outputok és eredmények megvalósításától, illetve feltételek teljesítésétől teszik függővé.
A Számvevőszék ellenőrzést végzett annak értékelésére, hogy a Bizottság és a tagállamok hogyan használták fel ezeket az új eszközöket teljesítményalapú finanszírozásra a 2014–2020-as időszakban.
„Megállapításunk szerint a teljesítménymérési keret bevezetése a 2014–2020-as időszakban elősegítette a pénzügyi irányítás kultúrájának változását a kohéziós politika terén – jelentette ki Ladislav Balko, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. – Megállapítottuk azonban azt is, hogy a kohézió területén még mindig nincs egyértelmű kapcsolat a finanszírozás és a programok teljesítménye között. A 2014–2020-ra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendeletben bevezetett három új eszköz ugyan új végrehajtási megközelítéseket eredményezett, az uniós finanszírozás elosztásának és kifizetésének módját azonban nem változtatták meg érzékelhetően.”
A számvevők több ajánlást is megfogalmaznak a Bizottság számára a jövőbeli fejlesztés érdekében. Javaslatuk szerint a (némileg hasonló előzetes feltételrendszereket felváltó) „előfeltételeket” az egész 2021–2027-es programidőszakban teljes mértékben ki kell használni. Arra is ösztönzik a Bizottságot, hogy korai felkészüléssel segítse a 2021–2027-es időszakra vonatkozó eredményes félidős felülvizsgálatot. Javasolják ezenkívül két témakör egyértelműbbé tételét: az egyik az ún. költségfüggetlen finanszírozási modellre vonatkozó szabályok, a másik pedig az e modellen keresztül juttatott uniós finanszírozásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos megközelítés.
Háttér-információk
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttesen törekszik a kohéziós politika teljesítményközpontúságának növelésére. A kohéziós politika végrehajtására elkülönített pénzügyi források az uniós költségvetés mintegy egyharmadának felelnek meg (357 milliárd euró a 2014–2020-as, illetve 373 milliárd euró a 2021–2027-es pénzügyi időszakban). A kiadások az Európai Bizottság és a nemzeti hatóságok közötti felelősségmegosztáson alapulnak.
A 24/2021. sz., „Teljesítményalapú finanszírozás a kohéziós politikában: figyelemre méltóak a törekvések, de a 2014–2020-as időszakban még maradtak akadályok” c. különjelentés angol nyelven elérhető a Számvevőszék honlapján; hamarosan más nyelvi változatok is megjelennek.
