Több hatáskört adnának az uniós polgárok az Uniónak a járvány kezelésében

Európa
A koronavírus-járvány második hullámának szorításában az uniós polgárok kétharmada szélesebb hatáskört és a válságkezelésre is elegendő költségvetést adna az Uniónak a Parlament megbízásából készült felmérés szerint.

 

Az Európai Parlament pénteken közzétette a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos harmadik felmérésének teljes adatsorát. (A kutatás előzetes adatait már októberben ismertette a Parlament.) A felmérésben az európai polgárok koronavírus-járvánnyal és az Európai Unióval kapcsolatos vélekedésére kérdeztek rá. Habár az őszi felmérésben a válság gazdasági következményei és a járvány hatására az európaiak 50 százaléka (Magyarországon 51 százalék) továbbra is a bizonytalanságot nevezte meg leginkább jellemző lelkiállapotának, a tavaszi adatokhoz képest többen vélekedtek pozitívan az Unióról.

 

Miközben az uniós polgárok egyre nagyobb része érez bizonytalanságot a jövőjével kapcsolatban, a válaszadók kétharmada (66 százaléka) egyetértett azzal, hogy az Uniónak szélesebb hatásköröket kellene adni a koronavírus-járványhoz hasonló válságok kezelésére. Emellett az európaiak többsége (54 százaléka) gondolja úgy, hogy az Uniónak nagyobb források fölött kellene rendelkeznie ahhoz, hogy legyőzhesse a koronavírus-járványt. Magyarországon a tavaszi arányhoz képest négy százalékpontos javulással a válaszadók 61 százaléka adna további hatáskört az Uniónak. A magyar válaszadók 44 százaléka növelné az uniós büdzsét, míg 41 százalékuk szerint már most is elegendő forrás áll az Unió rendelkezésére.

 

A válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban közegészségügyi célokra kellene fordítani, ezt a gazdaság helyreállítása és új lehetőségek teremtése a vállalkozások számára (42 százalék), az éghajlatváltozás elleni fellépés és a környezetvédelem (37 százalék), majd a foglalkoztatás és a szociális ügyek (35 százalék) témája követi. A megnövelt uniós forrásokat a magyar válaszadók legnagyobb része (57 százaléka) szintén népegészségügyi célokra fordítaná.

 

Az európaiak kiemelten fontosnak tartják, hogy az uniós források csak olyan tagállamokhoz áramoljanak, ahol működik az igazságszolgáltatás és tiszteletben tartják a közös demokratikus értékeket. A válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) egyetért azzal, hogy csak olyan tagállamok kapjanak uniós forrásokat, amelyeknek kormánya tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket. Magyarországon a közvéleménykutatásban résztvevők 72 százaléka inkább (36 százalék) vagy teljesen (36 százalék) egyetért az elvvel.

 

Az idei első, 2020. április-májusi felmérés óta javult az Unióval kapcsolatos közvélekedés. Az EU-ról pozitívan vélekedők aránya folyamatosan emelkedett, az áprilisi 31 százalékról 41 százalékra (Magyarországon a szeptember-októberi adat 42 százalék az április-májusi 35,4 százalék után). Ugyanakkor a válaszadók többsége továbbra is elégedetlen a tagállamok közötti szolidaritás mértékével. A válaszadók mintegy fele (49 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elégedett kormánya a koronavírus-járványban hozott eddigi intézkedéseivel. Az elégedetlenek aránya ehhez nagyon hasonlóan alakul (48 százalék). A legutóbbi felmérés óta a kormányokkal való elégedettség szintje az európai átlagot tekintve csökkent.

 

Az európaiak nagy része (39 százaléka) arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány már hatással van jövedelmének alakulására – Magyarországon a válaszadók 48 százaléka válaszolt így. Az európaiak további 27, a magyaroknak pedig 26 százaléka még nem érintett, de számít a járvány pénzügyi hatására. Európában a legsúlyosabban a fiatalokat és a kisgyermekes családokat érinti a válság: a 16-34 év közöttiek 64 százaléka tapasztalt valamilyen pénzügyi nehézséget, a gyermeket nevelő válaszadók 27 százaléka pedig a tervezettnél előbb nyúlt megtakarításaihoz. Öt tagállamban (Cipruson, Görögországban, Spanyolországban, Romániában és Bulgáriában) a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy a világjárvány már befolyásolta személyes bevételeit.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Több hatáskört adnának az uniós polgárok az Uniónak a járvány kezelésében

Európa
A koronavírus-járvány második hullámának szorításában az uniós polgárok kétharmada szélesebb hatáskört és a válságkezelésre is elegendő költségvetést adna az Uniónak a Parlament megbízásából készült felmérés szerint.

 

Az Európai Parlament pénteken közzétette a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos harmadik felmérésének teljes adatsorát. (A kutatás előzetes adatait már októberben ismertette a Parlament.) A felmérésben az európai polgárok koronavírus-járvánnyal és az Európai Unióval kapcsolatos vélekedésére kérdeztek rá. Habár az őszi felmérésben a válság gazdasági következményei és a járvány hatására az európaiak 50 százaléka (Magyarországon 51 százalék) továbbra is a bizonytalanságot nevezte meg leginkább jellemző lelkiállapotának, a tavaszi adatokhoz képest többen vélekedtek pozitívan az Unióról.

 

Miközben az uniós polgárok egyre nagyobb része érez bizonytalanságot a jövőjével kapcsolatban, a válaszadók kétharmada (66 százaléka) egyetértett azzal, hogy az Uniónak szélesebb hatásköröket kellene adni a koronavírus-járványhoz hasonló válságok kezelésére. Emellett az európaiak többsége (54 százaléka) gondolja úgy, hogy az Uniónak nagyobb források fölött kellene rendelkeznie ahhoz, hogy legyőzhesse a koronavírus-járványt. Magyarországon a tavaszi arányhoz képest négy százalékpontos javulással a válaszadók 61 százaléka adna további hatáskört az Uniónak. A magyar válaszadók 44 százaléka növelné az uniós büdzsét, míg 41 százalékuk szerint már most is elegendő forrás áll az Unió rendelkezésére.

 

A válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban közegészségügyi célokra kellene fordítani, ezt a gazdaság helyreállítása és új lehetőségek teremtése a vállalkozások számára (42 százalék), az éghajlatváltozás elleni fellépés és a környezetvédelem (37 százalék), majd a foglalkoztatás és a szociális ügyek (35 százalék) témája követi. A megnövelt uniós forrásokat a magyar válaszadók legnagyobb része (57 százaléka) szintén népegészségügyi célokra fordítaná.

 

Az európaiak kiemelten fontosnak tartják, hogy az uniós források csak olyan tagállamokhoz áramoljanak, ahol működik az igazságszolgáltatás és tiszteletben tartják a közös demokratikus értékeket. A válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) egyetért azzal, hogy csak olyan tagállamok kapjanak uniós forrásokat, amelyeknek kormánya tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket. Magyarországon a közvéleménykutatásban résztvevők 72 százaléka inkább (36 százalék) vagy teljesen (36 százalék) egyetért az elvvel.

 

Az idei első, 2020. április-májusi felmérés óta javult az Unióval kapcsolatos közvélekedés. Az EU-ról pozitívan vélekedők aránya folyamatosan emelkedett, az áprilisi 31 százalékról 41 százalékra (Magyarországon a szeptember-októberi adat 42 százalék az április-májusi 35,4 százalék után). Ugyanakkor a válaszadók többsége továbbra is elégedetlen a tagállamok közötti szolidaritás mértékével. A válaszadók mintegy fele (49 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elégedett kormánya a koronavírus-járványban hozott eddigi intézkedéseivel. Az elégedetlenek aránya ehhez nagyon hasonlóan alakul (48 százalék). A legutóbbi felmérés óta a kormányokkal való elégedettség szintje az európai átlagot tekintve csökkent.

 

Az európaiak nagy része (39 százaléka) arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány már hatással van jövedelmének alakulására – Magyarországon a válaszadók 48 százaléka válaszolt így. Az európaiak további 27, a magyaroknak pedig 26 százaléka még nem érintett, de számít a járvány pénzügyi hatására. Európában a legsúlyosabban a fiatalokat és a kisgyermekes családokat érinti a válság: a 16-34 év közöttiek 64 százaléka tapasztalt valamilyen pénzügyi nehézséget, a gyermeket nevelő válaszadók 27 százaléka pedig a tervezettnél előbb nyúlt megtakarításaihoz. Öt tagállamban (Cipruson, Görögországban, Spanyolországban, Romániában és Bulgáriában) a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy a világjárvány már befolyásolta személyes bevételeit.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Több hatáskört adnának az uniós polgárok az Uniónak a járvány kezelésében

Európa
A koronavírus-járvány második hullámának szorításában az uniós polgárok kétharmada szélesebb hatáskört és a válságkezelésre is elegendő költségvetést adna az Uniónak a Parlament megbízásából készült felmérés szerint.

 

Az Európai Parlament pénteken közzétette a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos harmadik felmérésének teljes adatsorát. (A kutatás előzetes adatait már októberben ismertette a Parlament.) A felmérésben az európai polgárok koronavírus-járvánnyal és az Európai Unióval kapcsolatos vélekedésére kérdeztek rá. Habár az őszi felmérésben a válság gazdasági következményei és a járvány hatására az európaiak 50 százaléka (Magyarországon 51 százalék) továbbra is a bizonytalanságot nevezte meg leginkább jellemző lelkiállapotának, a tavaszi adatokhoz képest többen vélekedtek pozitívan az Unióról.

 

Miközben az uniós polgárok egyre nagyobb része érez bizonytalanságot a jövőjével kapcsolatban, a válaszadók kétharmada (66 százaléka) egyetértett azzal, hogy az Uniónak szélesebb hatásköröket kellene adni a koronavírus-járványhoz hasonló válságok kezelésére. Emellett az európaiak többsége (54 százaléka) gondolja úgy, hogy az Uniónak nagyobb források fölött kellene rendelkeznie ahhoz, hogy legyőzhesse a koronavírus-járványt. Magyarországon a tavaszi arányhoz képest négy százalékpontos javulással a válaszadók 61 százaléka adna további hatáskört az Uniónak. A magyar válaszadók 44 százaléka növelné az uniós büdzsét, míg 41 százalékuk szerint már most is elegendő forrás áll az Unió rendelkezésére.

 

A válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban közegészségügyi célokra kellene fordítani, ezt a gazdaság helyreállítása és új lehetőségek teremtése a vállalkozások számára (42 százalék), az éghajlatváltozás elleni fellépés és a környezetvédelem (37 százalék), majd a foglalkoztatás és a szociális ügyek (35 százalék) témája követi. A megnövelt uniós forrásokat a magyar válaszadók legnagyobb része (57 százaléka) szintén népegészségügyi célokra fordítaná.

 

Az európaiak kiemelten fontosnak tartják, hogy az uniós források csak olyan tagállamokhoz áramoljanak, ahol működik az igazságszolgáltatás és tiszteletben tartják a közös demokratikus értékeket. A válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) egyetért azzal, hogy csak olyan tagállamok kapjanak uniós forrásokat, amelyeknek kormánya tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket. Magyarországon a közvéleménykutatásban résztvevők 72 százaléka inkább (36 százalék) vagy teljesen (36 százalék) egyetért az elvvel.

 

Az idei első, 2020. április-májusi felmérés óta javult az Unióval kapcsolatos közvélekedés. Az EU-ról pozitívan vélekedők aránya folyamatosan emelkedett, az áprilisi 31 százalékról 41 százalékra (Magyarországon a szeptember-októberi adat 42 százalék az április-májusi 35,4 százalék után). Ugyanakkor a válaszadók többsége továbbra is elégedetlen a tagállamok közötti szolidaritás mértékével. A válaszadók mintegy fele (49 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elégedett kormánya a koronavírus-járványban hozott eddigi intézkedéseivel. Az elégedetlenek aránya ehhez nagyon hasonlóan alakul (48 százalék). A legutóbbi felmérés óta a kormányokkal való elégedettség szintje az európai átlagot tekintve csökkent.

 

Az európaiak nagy része (39 százaléka) arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány már hatással van jövedelmének alakulására – Magyarországon a válaszadók 48 százaléka válaszolt így. Az európaiak további 27, a magyaroknak pedig 26 százaléka még nem érintett, de számít a járvány pénzügyi hatására. Európában a legsúlyosabban a fiatalokat és a kisgyermekes családokat érinti a válság: a 16-34 év közöttiek 64 százaléka tapasztalt valamilyen pénzügyi nehézséget, a gyermeket nevelő válaszadók 27 százaléka pedig a tervezettnél előbb nyúlt megtakarításaihoz. Öt tagállamban (Cipruson, Görögországban, Spanyolországban, Romániában és Bulgáriában) a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy a világjárvány már befolyásolta személyes bevételeit.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Több hatáskört adnának az uniós polgárok az Uniónak a járvány kezelésében

Európa
A koronavírus-járvány második hullámának szorításában az uniós polgárok kétharmada szélesebb hatáskört és a válságkezelésre is elegendő költségvetést adna az Uniónak a Parlament megbízásából készült felmérés szerint.

 

Az Európai Parlament pénteken közzétette a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos harmadik felmérésének teljes adatsorát. (A kutatás előzetes adatait már októberben ismertette a Parlament.) A felmérésben az európai polgárok koronavírus-járvánnyal és az Európai Unióval kapcsolatos vélekedésére kérdeztek rá. Habár az őszi felmérésben a válság gazdasági következményei és a járvány hatására az európaiak 50 százaléka (Magyarországon 51 százalék) továbbra is a bizonytalanságot nevezte meg leginkább jellemző lelkiállapotának, a tavaszi adatokhoz képest többen vélekedtek pozitívan az Unióról.

 

Miközben az uniós polgárok egyre nagyobb része érez bizonytalanságot a jövőjével kapcsolatban, a válaszadók kétharmada (66 százaléka) egyetértett azzal, hogy az Uniónak szélesebb hatásköröket kellene adni a koronavírus-járványhoz hasonló válságok kezelésére. Emellett az európaiak többsége (54 százaléka) gondolja úgy, hogy az Uniónak nagyobb források fölött kellene rendelkeznie ahhoz, hogy legyőzhesse a koronavírus-járványt. Magyarországon a tavaszi arányhoz képest négy százalékpontos javulással a válaszadók 61 százaléka adna további hatáskört az Uniónak. A magyar válaszadók 44 százaléka növelné az uniós büdzsét, míg 41 százalékuk szerint már most is elegendő forrás áll az Unió rendelkezésére.

 

A válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban közegészségügyi célokra kellene fordítani, ezt a gazdaság helyreállítása és új lehetőségek teremtése a vállalkozások számára (42 százalék), az éghajlatváltozás elleni fellépés és a környezetvédelem (37 százalék), majd a foglalkoztatás és a szociális ügyek (35 százalék) témája követi. A megnövelt uniós forrásokat a magyar válaszadók legnagyobb része (57 százaléka) szintén népegészségügyi célokra fordítaná.

 

Az európaiak kiemelten fontosnak tartják, hogy az uniós források csak olyan tagállamokhoz áramoljanak, ahol működik az igazságszolgáltatás és tiszteletben tartják a közös demokratikus értékeket. A válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) egyetért azzal, hogy csak olyan tagállamok kapjanak uniós forrásokat, amelyeknek kormánya tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket. Magyarországon a közvéleménykutatásban résztvevők 72 százaléka inkább (36 százalék) vagy teljesen (36 százalék) egyetért az elvvel.

 

Az idei első, 2020. április-májusi felmérés óta javult az Unióval kapcsolatos közvélekedés. Az EU-ról pozitívan vélekedők aránya folyamatosan emelkedett, az áprilisi 31 százalékról 41 százalékra (Magyarországon a szeptember-októberi adat 42 százalék az április-májusi 35,4 százalék után). Ugyanakkor a válaszadók többsége továbbra is elégedetlen a tagállamok közötti szolidaritás mértékével. A válaszadók mintegy fele (49 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elégedett kormánya a koronavírus-járványban hozott eddigi intézkedéseivel. Az elégedetlenek aránya ehhez nagyon hasonlóan alakul (48 százalék). A legutóbbi felmérés óta a kormányokkal való elégedettség szintje az európai átlagot tekintve csökkent.

 

Az európaiak nagy része (39 százaléka) arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány már hatással van jövedelmének alakulására – Magyarországon a válaszadók 48 százaléka válaszolt így. Az európaiak további 27, a magyaroknak pedig 26 százaléka még nem érintett, de számít a járvány pénzügyi hatására. Európában a legsúlyosabban a fiatalokat és a kisgyermekes családokat érinti a válság: a 16-34 év közöttiek 64 százaléka tapasztalt valamilyen pénzügyi nehézséget, a gyermeket nevelő válaszadók 27 százaléka pedig a tervezettnél előbb nyúlt megtakarításaihoz. Öt tagállamban (Cipruson, Görögországban, Spanyolországban, Romániában és Bulgáriában) a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy a világjárvány már befolyásolta személyes bevételeit.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Több hatáskört adnának az uniós polgárok az Uniónak a járvány kezelésében

Európa
A koronavírus-járvány második hullámának szorításában az uniós polgárok kétharmada szélesebb hatáskört és a válságkezelésre is elegendő költségvetést adna az Uniónak a Parlament megbízásából készült felmérés szerint.

 

Az Európai Parlament pénteken közzétette a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos harmadik felmérésének teljes adatsorát. (A kutatás előzetes adatait már októberben ismertette a Parlament.) A felmérésben az európai polgárok koronavírus-járvánnyal és az Európai Unióval kapcsolatos vélekedésére kérdeztek rá. Habár az őszi felmérésben a válság gazdasági következményei és a járvány hatására az európaiak 50 százaléka (Magyarországon 51 százalék) továbbra is a bizonytalanságot nevezte meg leginkább jellemző lelkiállapotának, a tavaszi adatokhoz képest többen vélekedtek pozitívan az Unióról.

 

Miközben az uniós polgárok egyre nagyobb része érez bizonytalanságot a jövőjével kapcsolatban, a válaszadók kétharmada (66 százaléka) egyetértett azzal, hogy az Uniónak szélesebb hatásköröket kellene adni a koronavírus-járványhoz hasonló válságok kezelésére. Emellett az európaiak többsége (54 százaléka) gondolja úgy, hogy az Uniónak nagyobb források fölött kellene rendelkeznie ahhoz, hogy legyőzhesse a koronavírus-járványt. Magyarországon a tavaszi arányhoz képest négy százalékpontos javulással a válaszadók 61 százaléka adna további hatáskört az Uniónak. A magyar válaszadók 44 százaléka növelné az uniós büdzsét, míg 41 százalékuk szerint már most is elegendő forrás áll az Unió rendelkezésére.

 

A válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban közegészségügyi célokra kellene fordítani, ezt a gazdaság helyreállítása és új lehetőségek teremtése a vállalkozások számára (42 százalék), az éghajlatváltozás elleni fellépés és a környezetvédelem (37 százalék), majd a foglalkoztatás és a szociális ügyek (35 százalék) témája követi. A megnövelt uniós forrásokat a magyar válaszadók legnagyobb része (57 százaléka) szintén népegészségügyi célokra fordítaná.

 

Az európaiak kiemelten fontosnak tartják, hogy az uniós források csak olyan tagállamokhoz áramoljanak, ahol működik az igazságszolgáltatás és tiszteletben tartják a közös demokratikus értékeket. A válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) egyetért azzal, hogy csak olyan tagállamok kapjanak uniós forrásokat, amelyeknek kormánya tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket. Magyarországon a közvéleménykutatásban résztvevők 72 százaléka inkább (36 százalék) vagy teljesen (36 százalék) egyetért az elvvel.

 

Az idei első, 2020. április-májusi felmérés óta javult az Unióval kapcsolatos közvélekedés. Az EU-ról pozitívan vélekedők aránya folyamatosan emelkedett, az áprilisi 31 százalékról 41 százalékra (Magyarországon a szeptember-októberi adat 42 százalék az április-májusi 35,4 százalék után). Ugyanakkor a válaszadók többsége továbbra is elégedetlen a tagállamok közötti szolidaritás mértékével. A válaszadók mintegy fele (49 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elégedett kormánya a koronavírus-járványban hozott eddigi intézkedéseivel. Az elégedetlenek aránya ehhez nagyon hasonlóan alakul (48 százalék). A legutóbbi felmérés óta a kormányokkal való elégedettség szintje az európai átlagot tekintve csökkent.

 

Az európaiak nagy része (39 százaléka) arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány már hatással van jövedelmének alakulására – Magyarországon a válaszadók 48 százaléka válaszolt így. Az európaiak további 27, a magyaroknak pedig 26 százaléka még nem érintett, de számít a járvány pénzügyi hatására. Európában a legsúlyosabban a fiatalokat és a kisgyermekes családokat érinti a válság: a 16-34 év közöttiek 64 százaléka tapasztalt valamilyen pénzügyi nehézséget, a gyermeket nevelő válaszadók 27 százaléka pedig a tervezettnél előbb nyúlt megtakarításaihoz. Öt tagállamban (Cipruson, Görögországban, Spanyolországban, Romániában és Bulgáriában) a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy a világjárvány már befolyásolta személyes bevételeit.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Több hatáskört adnának az uniós polgárok az Uniónak a járvány kezelésében

Európa
A koronavírus-járvány második hullámának szorításában az uniós polgárok kétharmada szélesebb hatáskört és a válságkezelésre is elegendő költségvetést adna az Uniónak a Parlament megbízásából készült felmérés szerint.

 

Az Európai Parlament pénteken közzétette a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos harmadik felmérésének teljes adatsorát. (A kutatás előzetes adatait már októberben ismertette a Parlament.) A felmérésben az európai polgárok koronavírus-járvánnyal és az Európai Unióval kapcsolatos vélekedésére kérdeztek rá. Habár az őszi felmérésben a válság gazdasági következményei és a járvány hatására az európaiak 50 százaléka (Magyarországon 51 százalék) továbbra is a bizonytalanságot nevezte meg leginkább jellemző lelkiállapotának, a tavaszi adatokhoz képest többen vélekedtek pozitívan az Unióról.

 

Miközben az uniós polgárok egyre nagyobb része érez bizonytalanságot a jövőjével kapcsolatban, a válaszadók kétharmada (66 százaléka) egyetértett azzal, hogy az Uniónak szélesebb hatásköröket kellene adni a koronavírus-járványhoz hasonló válságok kezelésére. Emellett az európaiak többsége (54 százaléka) gondolja úgy, hogy az Uniónak nagyobb források fölött kellene rendelkeznie ahhoz, hogy legyőzhesse a koronavírus-járványt. Magyarországon a tavaszi arányhoz képest négy százalékpontos javulással a válaszadók 61 százaléka adna további hatáskört az Uniónak. A magyar válaszadók 44 százaléka növelné az uniós büdzsét, míg 41 százalékuk szerint már most is elegendő forrás áll az Unió rendelkezésére.

 

A válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban közegészségügyi célokra kellene fordítani, ezt a gazdaság helyreállítása és új lehetőségek teremtése a vállalkozások számára (42 százalék), az éghajlatváltozás elleni fellépés és a környezetvédelem (37 százalék), majd a foglalkoztatás és a szociális ügyek (35 százalék) témája követi. A megnövelt uniós forrásokat a magyar válaszadók legnagyobb része (57 százaléka) szintén népegészségügyi célokra fordítaná.

 

Az európaiak kiemelten fontosnak tartják, hogy az uniós források csak olyan tagállamokhoz áramoljanak, ahol működik az igazságszolgáltatás és tiszteletben tartják a közös demokratikus értékeket. A válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) egyetért azzal, hogy csak olyan tagállamok kapjanak uniós forrásokat, amelyeknek kormánya tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket. Magyarországon a közvéleménykutatásban résztvevők 72 százaléka inkább (36 százalék) vagy teljesen (36 százalék) egyetért az elvvel.

 

Az idei első, 2020. április-májusi felmérés óta javult az Unióval kapcsolatos közvélekedés. Az EU-ról pozitívan vélekedők aránya folyamatosan emelkedett, az áprilisi 31 százalékról 41 százalékra (Magyarországon a szeptember-októberi adat 42 százalék az április-májusi 35,4 százalék után). Ugyanakkor a válaszadók többsége továbbra is elégedetlen a tagállamok közötti szolidaritás mértékével. A válaszadók mintegy fele (49 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elégedett kormánya a koronavírus-járványban hozott eddigi intézkedéseivel. Az elégedetlenek aránya ehhez nagyon hasonlóan alakul (48 százalék). A legutóbbi felmérés óta a kormányokkal való elégedettség szintje az európai átlagot tekintve csökkent.

 

Az európaiak nagy része (39 százaléka) arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány már hatással van jövedelmének alakulására – Magyarországon a válaszadók 48 százaléka válaszolt így. Az európaiak további 27, a magyaroknak pedig 26 százaléka még nem érintett, de számít a járvány pénzügyi hatására. Európában a legsúlyosabban a fiatalokat és a kisgyermekes családokat érinti a válság: a 16-34 év közöttiek 64 százaléka tapasztalt valamilyen pénzügyi nehézséget, a gyermeket nevelő válaszadók 27 százaléka pedig a tervezettnél előbb nyúlt megtakarításaihoz. Öt tagállamban (Cipruson, Görögországban, Spanyolországban, Romániában és Bulgáriában) a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy a világjárvány már befolyásolta személyes bevételeit.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Több hatáskört adnának az uniós polgárok az Uniónak a járvány kezelésében

Európa
A koronavírus-járvány második hullámának szorításában az uniós polgárok kétharmada szélesebb hatáskört és a válságkezelésre is elegendő költségvetést adna az Uniónak a Parlament megbízásából készült felmérés szerint.

 

Az Európai Parlament pénteken közzétette a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos harmadik felmérésének teljes adatsorát. (A kutatás előzetes adatait már októberben ismertette a Parlament.) A felmérésben az európai polgárok koronavírus-járvánnyal és az Európai Unióval kapcsolatos vélekedésére kérdeztek rá. Habár az őszi felmérésben a válság gazdasági következményei és a járvány hatására az európaiak 50 százaléka (Magyarországon 51 százalék) továbbra is a bizonytalanságot nevezte meg leginkább jellemző lelkiállapotának, a tavaszi adatokhoz képest többen vélekedtek pozitívan az Unióról.

 

Miközben az uniós polgárok egyre nagyobb része érez bizonytalanságot a jövőjével kapcsolatban, a válaszadók kétharmada (66 százaléka) egyetértett azzal, hogy az Uniónak szélesebb hatásköröket kellene adni a koronavírus-járványhoz hasonló válságok kezelésére. Emellett az európaiak többsége (54 százaléka) gondolja úgy, hogy az Uniónak nagyobb források fölött kellene rendelkeznie ahhoz, hogy legyőzhesse a koronavírus-járványt. Magyarországon a tavaszi arányhoz képest négy százalékpontos javulással a válaszadók 61 százaléka adna további hatáskört az Uniónak. A magyar válaszadók 44 százaléka növelné az uniós büdzsét, míg 41 százalékuk szerint már most is elegendő forrás áll az Unió rendelkezésére.

 

A válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban közegészségügyi célokra kellene fordítani, ezt a gazdaság helyreállítása és új lehetőségek teremtése a vállalkozások számára (42 százalék), az éghajlatváltozás elleni fellépés és a környezetvédelem (37 százalék), majd a foglalkoztatás és a szociális ügyek (35 százalék) témája követi. A megnövelt uniós forrásokat a magyar válaszadók legnagyobb része (57 százaléka) szintén népegészségügyi célokra fordítaná.

 

Az európaiak kiemelten fontosnak tartják, hogy az uniós források csak olyan tagállamokhoz áramoljanak, ahol működik az igazságszolgáltatás és tiszteletben tartják a közös demokratikus értékeket. A válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) egyetért azzal, hogy csak olyan tagállamok kapjanak uniós forrásokat, amelyeknek kormánya tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket. Magyarországon a közvéleménykutatásban résztvevők 72 százaléka inkább (36 százalék) vagy teljesen (36 százalék) egyetért az elvvel.

 

Az idei első, 2020. április-májusi felmérés óta javult az Unióval kapcsolatos közvélekedés. Az EU-ról pozitívan vélekedők aránya folyamatosan emelkedett, az áprilisi 31 százalékról 41 százalékra (Magyarországon a szeptember-októberi adat 42 százalék az április-májusi 35,4 százalék után). Ugyanakkor a válaszadók többsége továbbra is elégedetlen a tagállamok közötti szolidaritás mértékével. A válaszadók mintegy fele (49 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elégedett kormánya a koronavírus-járványban hozott eddigi intézkedéseivel. Az elégedetlenek aránya ehhez nagyon hasonlóan alakul (48 százalék). A legutóbbi felmérés óta a kormányokkal való elégedettség szintje az európai átlagot tekintve csökkent.

 

Az európaiak nagy része (39 százaléka) arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány már hatással van jövedelmének alakulására – Magyarországon a válaszadók 48 százaléka válaszolt így. Az európaiak további 27, a magyaroknak pedig 26 százaléka még nem érintett, de számít a járvány pénzügyi hatására. Európában a legsúlyosabban a fiatalokat és a kisgyermekes családokat érinti a válság: a 16-34 év közöttiek 64 százaléka tapasztalt valamilyen pénzügyi nehézséget, a gyermeket nevelő válaszadók 27 százaléka pedig a tervezettnél előbb nyúlt megtakarításaihoz. Öt tagállamban (Cipruson, Görögországban, Spanyolországban, Romániában és Bulgáriában) a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy a világjárvány már befolyásolta személyes bevételeit.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Több hatáskört adnának az uniós polgárok az Uniónak a járvány kezelésében

Európa
A koronavírus-járvány második hullámának szorításában az uniós polgárok kétharmada szélesebb hatáskört és a válságkezelésre is elegendő költségvetést adna az Uniónak a Parlament megbízásából készült felmérés szerint.

 

Az Európai Parlament pénteken közzétette a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos harmadik felmérésének teljes adatsorát. (A kutatás előzetes adatait már októberben ismertette a Parlament.) A felmérésben az európai polgárok koronavírus-járvánnyal és az Európai Unióval kapcsolatos vélekedésére kérdeztek rá. Habár az őszi felmérésben a válság gazdasági következményei és a járvány hatására az európaiak 50 százaléka (Magyarországon 51 százalék) továbbra is a bizonytalanságot nevezte meg leginkább jellemző lelkiállapotának, a tavaszi adatokhoz képest többen vélekedtek pozitívan az Unióról.

 

Miközben az uniós polgárok egyre nagyobb része érez bizonytalanságot a jövőjével kapcsolatban, a válaszadók kétharmada (66 százaléka) egyetértett azzal, hogy az Uniónak szélesebb hatásköröket kellene adni a koronavírus-járványhoz hasonló válságok kezelésére. Emellett az európaiak többsége (54 százaléka) gondolja úgy, hogy az Uniónak nagyobb források fölött kellene rendelkeznie ahhoz, hogy legyőzhesse a koronavírus-járványt. Magyarországon a tavaszi arányhoz képest négy százalékpontos javulással a válaszadók 61 százaléka adna további hatáskört az Uniónak. A magyar válaszadók 44 százaléka növelné az uniós büdzsét, míg 41 százalékuk szerint már most is elegendő forrás áll az Unió rendelkezésére.

 

A válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban közegészségügyi célokra kellene fordítani, ezt a gazdaság helyreállítása és új lehetőségek teremtése a vállalkozások számára (42 százalék), az éghajlatváltozás elleni fellépés és a környezetvédelem (37 százalék), majd a foglalkoztatás és a szociális ügyek (35 százalék) témája követi. A megnövelt uniós forrásokat a magyar válaszadók legnagyobb része (57 százaléka) szintén népegészségügyi célokra fordítaná.

 

Az európaiak kiemelten fontosnak tartják, hogy az uniós források csak olyan tagállamokhoz áramoljanak, ahol működik az igazságszolgáltatás és tiszteletben tartják a közös demokratikus értékeket. A válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) egyetért azzal, hogy csak olyan tagállamok kapjanak uniós forrásokat, amelyeknek kormánya tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket. Magyarországon a közvéleménykutatásban résztvevők 72 százaléka inkább (36 százalék) vagy teljesen (36 százalék) egyetért az elvvel.

 

Az idei első, 2020. április-májusi felmérés óta javult az Unióval kapcsolatos közvélekedés. Az EU-ról pozitívan vélekedők aránya folyamatosan emelkedett, az áprilisi 31 százalékról 41 százalékra (Magyarországon a szeptember-októberi adat 42 százalék az április-májusi 35,4 százalék után). Ugyanakkor a válaszadók többsége továbbra is elégedetlen a tagállamok közötti szolidaritás mértékével. A válaszadók mintegy fele (49 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elégedett kormánya a koronavírus-járványban hozott eddigi intézkedéseivel. Az elégedetlenek aránya ehhez nagyon hasonlóan alakul (48 százalék). A legutóbbi felmérés óta a kormányokkal való elégedettség szintje az európai átlagot tekintve csökkent.

 

Az európaiak nagy része (39 százaléka) arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány már hatással van jövedelmének alakulására – Magyarországon a válaszadók 48 százaléka válaszolt így. Az európaiak további 27, a magyaroknak pedig 26 százaléka még nem érintett, de számít a járvány pénzügyi hatására. Európában a legsúlyosabban a fiatalokat és a kisgyermekes családokat érinti a válság: a 16-34 év közöttiek 64 százaléka tapasztalt valamilyen pénzügyi nehézséget, a gyermeket nevelő válaszadók 27 százaléka pedig a tervezettnél előbb nyúlt megtakarításaihoz. Öt tagállamban (Cipruson, Görögországban, Spanyolországban, Romániában és Bulgáriában) a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy a világjárvány már befolyásolta személyes bevételeit.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Több hatáskört adnának az uniós polgárok az Uniónak a járvány kezelésében

Európa
A koronavírus-járvány második hullámának szorításában az uniós polgárok kétharmada szélesebb hatáskört és a válságkezelésre is elegendő költségvetést adna az Uniónak a Parlament megbízásából készült felmérés szerint.

 

Az Európai Parlament pénteken közzétette a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos harmadik felmérésének teljes adatsorát. (A kutatás előzetes adatait már októberben ismertette a Parlament.) A felmérésben az európai polgárok koronavírus-járvánnyal és az Európai Unióval kapcsolatos vélekedésére kérdeztek rá. Habár az őszi felmérésben a válság gazdasági következményei és a járvány hatására az európaiak 50 százaléka (Magyarországon 51 százalék) továbbra is a bizonytalanságot nevezte meg leginkább jellemző lelkiállapotának, a tavaszi adatokhoz képest többen vélekedtek pozitívan az Unióról.

 

Miközben az uniós polgárok egyre nagyobb része érez bizonytalanságot a jövőjével kapcsolatban, a válaszadók kétharmada (66 százaléka) egyetértett azzal, hogy az Uniónak szélesebb hatásköröket kellene adni a koronavírus-járványhoz hasonló válságok kezelésére. Emellett az európaiak többsége (54 százaléka) gondolja úgy, hogy az Uniónak nagyobb források fölött kellene rendelkeznie ahhoz, hogy legyőzhesse a koronavírus-járványt. Magyarországon a tavaszi arányhoz képest négy százalékpontos javulással a válaszadók 61 százaléka adna további hatáskört az Uniónak. A magyar válaszadók 44 százaléka növelné az uniós büdzsét, míg 41 százalékuk szerint már most is elegendő forrás áll az Unió rendelkezésére.

 

A válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban közegészségügyi célokra kellene fordítani, ezt a gazdaság helyreállítása és új lehetőségek teremtése a vállalkozások számára (42 százalék), az éghajlatváltozás elleni fellépés és a környezetvédelem (37 százalék), majd a foglalkoztatás és a szociális ügyek (35 százalék) témája követi. A megnövelt uniós forrásokat a magyar válaszadók legnagyobb része (57 százaléka) szintén népegészségügyi célokra fordítaná.

 

Az európaiak kiemelten fontosnak tartják, hogy az uniós források csak olyan tagállamokhoz áramoljanak, ahol működik az igazságszolgáltatás és tiszteletben tartják a közös demokratikus értékeket. A válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) egyetért azzal, hogy csak olyan tagállamok kapjanak uniós forrásokat, amelyeknek kormánya tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket. Magyarországon a közvéleménykutatásban résztvevők 72 százaléka inkább (36 százalék) vagy teljesen (36 százalék) egyetért az elvvel.

 

Az idei első, 2020. április-májusi felmérés óta javult az Unióval kapcsolatos közvélekedés. Az EU-ról pozitívan vélekedők aránya folyamatosan emelkedett, az áprilisi 31 százalékról 41 százalékra (Magyarországon a szeptember-októberi adat 42 százalék az április-májusi 35,4 százalék után). Ugyanakkor a válaszadók többsége továbbra is elégedetlen a tagállamok közötti szolidaritás mértékével. A válaszadók mintegy fele (49 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elégedett kormánya a koronavírus-járványban hozott eddigi intézkedéseivel. Az elégedetlenek aránya ehhez nagyon hasonlóan alakul (48 százalék). A legutóbbi felmérés óta a kormányokkal való elégedettség szintje az európai átlagot tekintve csökkent.

 

Az európaiak nagy része (39 százaléka) arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány már hatással van jövedelmének alakulására – Magyarországon a válaszadók 48 százaléka válaszolt így. Az európaiak további 27, a magyaroknak pedig 26 százaléka még nem érintett, de számít a járvány pénzügyi hatására. Európában a legsúlyosabban a fiatalokat és a kisgyermekes családokat érinti a válság: a 16-34 év közöttiek 64 százaléka tapasztalt valamilyen pénzügyi nehézséget, a gyermeket nevelő válaszadók 27 százaléka pedig a tervezettnél előbb nyúlt megtakarításaihoz. Öt tagállamban (Cipruson, Görögországban, Spanyolországban, Romániában és Bulgáriában) a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy a világjárvány már befolyásolta személyes bevételeit.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Több hatáskört adnának az uniós polgárok az Uniónak a járvány kezelésében

Európa
A koronavírus-járvány második hullámának szorításában az uniós polgárok kétharmada szélesebb hatáskört és a válságkezelésre is elegendő költségvetést adna az Uniónak a Parlament megbízásából készült felmérés szerint.

 

Az Európai Parlament pénteken közzétette a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos harmadik felmérésének teljes adatsorát. (A kutatás előzetes adatait már októberben ismertette a Parlament.) A felmérésben az európai polgárok koronavírus-járvánnyal és az Európai Unióval kapcsolatos vélekedésére kérdeztek rá. Habár az őszi felmérésben a válság gazdasági következményei és a járvány hatására az európaiak 50 százaléka (Magyarországon 51 százalék) továbbra is a bizonytalanságot nevezte meg leginkább jellemző lelkiállapotának, a tavaszi adatokhoz képest többen vélekedtek pozitívan az Unióról.

 

Miközben az uniós polgárok egyre nagyobb része érez bizonytalanságot a jövőjével kapcsolatban, a válaszadók kétharmada (66 százaléka) egyetértett azzal, hogy az Uniónak szélesebb hatásköröket kellene adni a koronavírus-járványhoz hasonló válságok kezelésére. Emellett az európaiak többsége (54 százaléka) gondolja úgy, hogy az Uniónak nagyobb források fölött kellene rendelkeznie ahhoz, hogy legyőzhesse a koronavírus-járványt. Magyarországon a tavaszi arányhoz képest négy százalékpontos javulással a válaszadók 61 százaléka adna további hatáskört az Uniónak. A magyar válaszadók 44 százaléka növelné az uniós büdzsét, míg 41 százalékuk szerint már most is elegendő forrás áll az Unió rendelkezésére.

 

A válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban közegészségügyi célokra kellene fordítani, ezt a gazdaság helyreállítása és új lehetőségek teremtése a vállalkozások számára (42 százalék), az éghajlatváltozás elleni fellépés és a környezetvédelem (37 százalék), majd a foglalkoztatás és a szociális ügyek (35 százalék) témája követi. A megnövelt uniós forrásokat a magyar válaszadók legnagyobb része (57 százaléka) szintén népegészségügyi célokra fordítaná.

 

Az európaiak kiemelten fontosnak tartják, hogy az uniós források csak olyan tagállamokhoz áramoljanak, ahol működik az igazságszolgáltatás és tiszteletben tartják a közös demokratikus értékeket. A válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) egyetért azzal, hogy csak olyan tagállamok kapjanak uniós forrásokat, amelyeknek kormánya tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket. Magyarországon a közvéleménykutatásban résztvevők 72 százaléka inkább (36 százalék) vagy teljesen (36 százalék) egyetért az elvvel.

 

Az idei első, 2020. április-májusi felmérés óta javult az Unióval kapcsolatos közvélekedés. Az EU-ról pozitívan vélekedők aránya folyamatosan emelkedett, az áprilisi 31 százalékról 41 százalékra (Magyarországon a szeptember-októberi adat 42 százalék az április-májusi 35,4 százalék után). Ugyanakkor a válaszadók többsége továbbra is elégedetlen a tagállamok közötti szolidaritás mértékével. A válaszadók mintegy fele (49 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elégedett kormánya a koronavírus-járványban hozott eddigi intézkedéseivel. Az elégedetlenek aránya ehhez nagyon hasonlóan alakul (48 százalék). A legutóbbi felmérés óta a kormányokkal való elégedettség szintje az európai átlagot tekintve csökkent.

 

Az európaiak nagy része (39 százaléka) arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány már hatással van jövedelmének alakulására – Magyarországon a válaszadók 48 százaléka válaszolt így. Az európaiak további 27, a magyaroknak pedig 26 százaléka még nem érintett, de számít a járvány pénzügyi hatására. Európában a legsúlyosabban a fiatalokat és a kisgyermekes családokat érinti a válság: a 16-34 év közöttiek 64 százaléka tapasztalt valamilyen pénzügyi nehézséget, a gyermeket nevelő válaszadók 27 százaléka pedig a tervezettnél előbb nyúlt megtakarításaihoz. Öt tagállamban (Cipruson, Görögországban, Spanyolországban, Romániában és Bulgáriában) a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy a világjárvány már befolyásolta személyes bevételeit.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Több hatáskört adnának az uniós polgárok az Uniónak a járvány kezelésében

Európa
A koronavírus-járvány második hullámának szorításában az uniós polgárok kétharmada szélesebb hatáskört és a válságkezelésre is elegendő költségvetést adna az Uniónak a Parlament megbízásából készült felmérés szerint.

 

Az Európai Parlament pénteken közzétette a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos harmadik felmérésének teljes adatsorát. (A kutatás előzetes adatait már októberben ismertette a Parlament.) A felmérésben az európai polgárok koronavírus-járvánnyal és az Európai Unióval kapcsolatos vélekedésére kérdeztek rá. Habár az őszi felmérésben a válság gazdasági következményei és a járvány hatására az európaiak 50 százaléka (Magyarországon 51 százalék) továbbra is a bizonytalanságot nevezte meg leginkább jellemző lelkiállapotának, a tavaszi adatokhoz képest többen vélekedtek pozitívan az Unióról.

 

Miközben az uniós polgárok egyre nagyobb része érez bizonytalanságot a jövőjével kapcsolatban, a válaszadók kétharmada (66 százaléka) egyetértett azzal, hogy az Uniónak szélesebb hatásköröket kellene adni a koronavírus-járványhoz hasonló válságok kezelésére. Emellett az európaiak többsége (54 százaléka) gondolja úgy, hogy az Uniónak nagyobb források fölött kellene rendelkeznie ahhoz, hogy legyőzhesse a koronavírus-járványt. Magyarországon a tavaszi arányhoz képest négy százalékpontos javulással a válaszadók 61 százaléka adna további hatáskört az Uniónak. A magyar válaszadók 44 százaléka növelné az uniós büdzsét, míg 41 százalékuk szerint már most is elegendő forrás áll az Unió rendelkezésére.

 

A válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban közegészségügyi célokra kellene fordítani, ezt a gazdaság helyreállítása és új lehetőségek teremtése a vállalkozások számára (42 százalék), az éghajlatváltozás elleni fellépés és a környezetvédelem (37 százalék), majd a foglalkoztatás és a szociális ügyek (35 százalék) témája követi. A megnövelt uniós forrásokat a magyar válaszadók legnagyobb része (57 százaléka) szintén népegészségügyi célokra fordítaná.

 

Az európaiak kiemelten fontosnak tartják, hogy az uniós források csak olyan tagállamokhoz áramoljanak, ahol működik az igazságszolgáltatás és tiszteletben tartják a közös demokratikus értékeket. A válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) egyetért azzal, hogy csak olyan tagállamok kapjanak uniós forrásokat, amelyeknek kormánya tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket. Magyarországon a közvéleménykutatásban résztvevők 72 százaléka inkább (36 százalék) vagy teljesen (36 százalék) egyetért az elvvel.

 

Az idei első, 2020. április-májusi felmérés óta javult az Unióval kapcsolatos közvélekedés. Az EU-ról pozitívan vélekedők aránya folyamatosan emelkedett, az áprilisi 31 százalékról 41 százalékra (Magyarországon a szeptember-októberi adat 42 százalék az április-májusi 35,4 százalék után). Ugyanakkor a válaszadók többsége továbbra is elégedetlen a tagállamok közötti szolidaritás mértékével. A válaszadók mintegy fele (49 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elégedett kormánya a koronavírus-járványban hozott eddigi intézkedéseivel. Az elégedetlenek aránya ehhez nagyon hasonlóan alakul (48 százalék). A legutóbbi felmérés óta a kormányokkal való elégedettség szintje az európai átlagot tekintve csökkent.

 

Az európaiak nagy része (39 százaléka) arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány már hatással van jövedelmének alakulására – Magyarországon a válaszadók 48 százaléka válaszolt így. Az európaiak további 27, a magyaroknak pedig 26 százaléka még nem érintett, de számít a járvány pénzügyi hatására. Európában a legsúlyosabban a fiatalokat és a kisgyermekes családokat érinti a válság: a 16-34 év közöttiek 64 százaléka tapasztalt valamilyen pénzügyi nehézséget, a gyermeket nevelő válaszadók 27 százaléka pedig a tervezettnél előbb nyúlt megtakarításaihoz. Öt tagállamban (Cipruson, Görögországban, Spanyolországban, Romániában és Bulgáriában) a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy a világjárvány már befolyásolta személyes bevételeit.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Több hatáskört adnának az uniós polgárok az Uniónak a járvány kezelésében

Európa
A koronavírus-járvány második hullámának szorításában az uniós polgárok kétharmada szélesebb hatáskört és a válságkezelésre is elegendő költségvetést adna az Uniónak a Parlament megbízásából készült felmérés szerint.

 

Az Európai Parlament pénteken közzétette a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos harmadik felmérésének teljes adatsorát. (A kutatás előzetes adatait már októberben ismertette a Parlament.) A felmérésben az európai polgárok koronavírus-járvánnyal és az Európai Unióval kapcsolatos vélekedésére kérdeztek rá. Habár az őszi felmérésben a válság gazdasági következményei és a járvány hatására az európaiak 50 százaléka (Magyarországon 51 százalék) továbbra is a bizonytalanságot nevezte meg leginkább jellemző lelkiállapotának, a tavaszi adatokhoz képest többen vélekedtek pozitívan az Unióról.

 

Miközben az uniós polgárok egyre nagyobb része érez bizonytalanságot a jövőjével kapcsolatban, a válaszadók kétharmada (66 százaléka) egyetértett azzal, hogy az Uniónak szélesebb hatásköröket kellene adni a koronavírus-járványhoz hasonló válságok kezelésére. Emellett az európaiak többsége (54 százaléka) gondolja úgy, hogy az Uniónak nagyobb források fölött kellene rendelkeznie ahhoz, hogy legyőzhesse a koronavírus-járványt. Magyarországon a tavaszi arányhoz képest négy százalékpontos javulással a válaszadók 61 százaléka adna további hatáskört az Uniónak. A magyar válaszadók 44 százaléka növelné az uniós büdzsét, míg 41 százalékuk szerint már most is elegendő forrás áll az Unió rendelkezésére.

 

A válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban közegészségügyi célokra kellene fordítani, ezt a gazdaság helyreállítása és új lehetőségek teremtése a vállalkozások számára (42 százalék), az éghajlatváltozás elleni fellépés és a környezetvédelem (37 százalék), majd a foglalkoztatás és a szociális ügyek (35 százalék) témája követi. A megnövelt uniós forrásokat a magyar válaszadók legnagyobb része (57 százaléka) szintén népegészségügyi célokra fordítaná.

 

Az európaiak kiemelten fontosnak tartják, hogy az uniós források csak olyan tagállamokhoz áramoljanak, ahol működik az igazságszolgáltatás és tiszteletben tartják a közös demokratikus értékeket. A válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) egyetért azzal, hogy csak olyan tagállamok kapjanak uniós forrásokat, amelyeknek kormánya tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket. Magyarországon a közvéleménykutatásban résztvevők 72 százaléka inkább (36 százalék) vagy teljesen (36 százalék) egyetért az elvvel.

 

Az idei első, 2020. április-májusi felmérés óta javult az Unióval kapcsolatos közvélekedés. Az EU-ról pozitívan vélekedők aránya folyamatosan emelkedett, az áprilisi 31 százalékról 41 százalékra (Magyarországon a szeptember-októberi adat 42 százalék az április-májusi 35,4 százalék után). Ugyanakkor a válaszadók többsége továbbra is elégedetlen a tagállamok közötti szolidaritás mértékével. A válaszadók mintegy fele (49 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elégedett kormánya a koronavírus-járványban hozott eddigi intézkedéseivel. Az elégedetlenek aránya ehhez nagyon hasonlóan alakul (48 százalék). A legutóbbi felmérés óta a kormányokkal való elégedettség szintje az európai átlagot tekintve csökkent.

 

Az európaiak nagy része (39 százaléka) arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány már hatással van jövedelmének alakulására – Magyarországon a válaszadók 48 százaléka válaszolt így. Az európaiak további 27, a magyaroknak pedig 26 százaléka még nem érintett, de számít a járvány pénzügyi hatására. Európában a legsúlyosabban a fiatalokat és a kisgyermekes családokat érinti a válság: a 16-34 év közöttiek 64 százaléka tapasztalt valamilyen pénzügyi nehézséget, a gyermeket nevelő válaszadók 27 százaléka pedig a tervezettnél előbb nyúlt megtakarításaihoz. Öt tagállamban (Cipruson, Görögországban, Spanyolországban, Romániában és Bulgáriában) a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy a világjárvány már befolyásolta személyes bevételeit.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Több hatáskört adnának az uniós polgárok az Uniónak a járvány kezelésében

Európa
A koronavírus-járvány második hullámának szorításában az uniós polgárok kétharmada szélesebb hatáskört és a válságkezelésre is elegendő költségvetést adna az Uniónak a Parlament megbízásából készült felmérés szerint.

 

Az Európai Parlament pénteken közzétette a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos harmadik felmérésének teljes adatsorát. (A kutatás előzetes adatait már októberben ismertette a Parlament.) A felmérésben az európai polgárok koronavírus-járvánnyal és az Európai Unióval kapcsolatos vélekedésére kérdeztek rá. Habár az őszi felmérésben a válság gazdasági következményei és a járvány hatására az európaiak 50 százaléka (Magyarországon 51 százalék) továbbra is a bizonytalanságot nevezte meg leginkább jellemző lelkiállapotának, a tavaszi adatokhoz képest többen vélekedtek pozitívan az Unióról.

 

Miközben az uniós polgárok egyre nagyobb része érez bizonytalanságot a jövőjével kapcsolatban, a válaszadók kétharmada (66 százaléka) egyetértett azzal, hogy az Uniónak szélesebb hatásköröket kellene adni a koronavírus-járványhoz hasonló válságok kezelésére. Emellett az európaiak többsége (54 százaléka) gondolja úgy, hogy az Uniónak nagyobb források fölött kellene rendelkeznie ahhoz, hogy legyőzhesse a koronavírus-járványt. Magyarországon a tavaszi arányhoz képest négy százalékpontos javulással a válaszadók 61 százaléka adna további hatáskört az Uniónak. A magyar válaszadók 44 százaléka növelné az uniós büdzsét, míg 41 százalékuk szerint már most is elegendő forrás áll az Unió rendelkezésére.

 

A válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban közegészségügyi célokra kellene fordítani, ezt a gazdaság helyreállítása és új lehetőségek teremtése a vállalkozások számára (42 százalék), az éghajlatváltozás elleni fellépés és a környezetvédelem (37 százalék), majd a foglalkoztatás és a szociális ügyek (35 százalék) témája követi. A megnövelt uniós forrásokat a magyar válaszadók legnagyobb része (57 százaléka) szintén népegészségügyi célokra fordítaná.

 

Az európaiak kiemelten fontosnak tartják, hogy az uniós források csak olyan tagállamokhoz áramoljanak, ahol működik az igazságszolgáltatás és tiszteletben tartják a közös demokratikus értékeket. A válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) egyetért azzal, hogy csak olyan tagállamok kapjanak uniós forrásokat, amelyeknek kormánya tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket. Magyarországon a közvéleménykutatásban résztvevők 72 százaléka inkább (36 százalék) vagy teljesen (36 százalék) egyetért az elvvel.

 

Az idei első, 2020. április-májusi felmérés óta javult az Unióval kapcsolatos közvélekedés. Az EU-ról pozitívan vélekedők aránya folyamatosan emelkedett, az áprilisi 31 százalékról 41 százalékra (Magyarországon a szeptember-októberi adat 42 százalék az április-májusi 35,4 százalék után). Ugyanakkor a válaszadók többsége továbbra is elégedetlen a tagállamok közötti szolidaritás mértékével. A válaszadók mintegy fele (49 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elégedett kormánya a koronavírus-járványban hozott eddigi intézkedéseivel. Az elégedetlenek aránya ehhez nagyon hasonlóan alakul (48 százalék). A legutóbbi felmérés óta a kormányokkal való elégedettség szintje az európai átlagot tekintve csökkent.

 

Az európaiak nagy része (39 százaléka) arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány már hatással van jövedelmének alakulására – Magyarországon a válaszadók 48 százaléka válaszolt így. Az európaiak további 27, a magyaroknak pedig 26 százaléka még nem érintett, de számít a járvány pénzügyi hatására. Európában a legsúlyosabban a fiatalokat és a kisgyermekes családokat érinti a válság: a 16-34 év közöttiek 64 százaléka tapasztalt valamilyen pénzügyi nehézséget, a gyermeket nevelő válaszadók 27 százaléka pedig a tervezettnél előbb nyúlt megtakarításaihoz. Öt tagállamban (Cipruson, Görögországban, Spanyolországban, Romániában és Bulgáriában) a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy a világjárvány már befolyásolta személyes bevételeit.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Több hatáskört adnának az uniós polgárok az Uniónak a járvány kezelésében

Európa
A koronavírus-járvány második hullámának szorításában az uniós polgárok kétharmada szélesebb hatáskört és a válságkezelésre is elegendő költségvetést adna az Uniónak a Parlament megbízásából készült felmérés szerint.

 

Az Európai Parlament pénteken közzétette a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos harmadik felmérésének teljes adatsorát. (A kutatás előzetes adatait már októberben ismertette a Parlament.) A felmérésben az európai polgárok koronavírus-járvánnyal és az Európai Unióval kapcsolatos vélekedésére kérdeztek rá. Habár az őszi felmérésben a válság gazdasági következményei és a járvány hatására az európaiak 50 százaléka (Magyarországon 51 százalék) továbbra is a bizonytalanságot nevezte meg leginkább jellemző lelkiállapotának, a tavaszi adatokhoz képest többen vélekedtek pozitívan az Unióról.

 

Miközben az uniós polgárok egyre nagyobb része érez bizonytalanságot a jövőjével kapcsolatban, a válaszadók kétharmada (66 százaléka) egyetértett azzal, hogy az Uniónak szélesebb hatásköröket kellene adni a koronavírus-járványhoz hasonló válságok kezelésére. Emellett az európaiak többsége (54 százaléka) gondolja úgy, hogy az Uniónak nagyobb források fölött kellene rendelkeznie ahhoz, hogy legyőzhesse a koronavírus-járványt. Magyarországon a tavaszi arányhoz képest négy százalékpontos javulással a válaszadók 61 százaléka adna további hatáskört az Uniónak. A magyar válaszadók 44 százaléka növelné az uniós büdzsét, míg 41 százalékuk szerint már most is elegendő forrás áll az Unió rendelkezésére.

 

A válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban közegészségügyi célokra kellene fordítani, ezt a gazdaság helyreállítása és új lehetőségek teremtése a vállalkozások számára (42 százalék), az éghajlatváltozás elleni fellépés és a környezetvédelem (37 százalék), majd a foglalkoztatás és a szociális ügyek (35 százalék) témája követi. A megnövelt uniós forrásokat a magyar válaszadók legnagyobb része (57 százaléka) szintén népegészségügyi célokra fordítaná.

 

Az európaiak kiemelten fontosnak tartják, hogy az uniós források csak olyan tagállamokhoz áramoljanak, ahol működik az igazságszolgáltatás és tiszteletben tartják a közös demokratikus értékeket. A válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) egyetért azzal, hogy csak olyan tagállamok kapjanak uniós forrásokat, amelyeknek kormánya tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket. Magyarországon a közvéleménykutatásban résztvevők 72 százaléka inkább (36 százalék) vagy teljesen (36 százalék) egyetért az elvvel.

 

Az idei első, 2020. április-májusi felmérés óta javult az Unióval kapcsolatos közvélekedés. Az EU-ról pozitívan vélekedők aránya folyamatosan emelkedett, az áprilisi 31 százalékról 41 százalékra (Magyarországon a szeptember-októberi adat 42 százalék az április-májusi 35,4 százalék után). Ugyanakkor a válaszadók többsége továbbra is elégedetlen a tagállamok közötti szolidaritás mértékével. A válaszadók mintegy fele (49 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elégedett kormánya a koronavírus-járványban hozott eddigi intézkedéseivel. Az elégedetlenek aránya ehhez nagyon hasonlóan alakul (48 százalék). A legutóbbi felmérés óta a kormányokkal való elégedettség szintje az európai átlagot tekintve csökkent.

 

Az európaiak nagy része (39 százaléka) arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány már hatással van jövedelmének alakulására – Magyarországon a válaszadók 48 százaléka válaszolt így. Az európaiak további 27, a magyaroknak pedig 26 százaléka még nem érintett, de számít a járvány pénzügyi hatására. Európában a legsúlyosabban a fiatalokat és a kisgyermekes családokat érinti a válság: a 16-34 év közöttiek 64 százaléka tapasztalt valamilyen pénzügyi nehézséget, a gyermeket nevelő válaszadók 27 százaléka pedig a tervezettnél előbb nyúlt megtakarításaihoz. Öt tagállamban (Cipruson, Görögországban, Spanyolországban, Romániában és Bulgáriában) a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy a világjárvány már befolyásolta személyes bevételeit.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.