A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének docense, Kis Tamás a szleng és a szociolingvisztika elismert kutatója, aki a 90-es évek elején jelentette meg a saját gyűjtéseit is tartalmazó Bakaduma című kötetet, a mai magyar katonai szleng szótárát. Ezt a könyvet olvasta Gégény János elítélt, aki levélben kereste meg a börtönből Kis Tamást öt évvel ezelőtt, hogy szakmai segítséget kérjen a börtönévek alatt összegyűjtött szlengszavak feldolgozására.
A szleng minden társadalmi csoportban, korra és nemre való tekintet nélkül megjelenik. Az emberi kommunikáció részeként szorosan kötődik a nyelv társas közegéhez, egy olyan csoporthoz, ahol többen is használják ugyanazt a nyelvi kódot, közösség-összetartó erőként is működik.
– Köznyelvi és szlengbeli szavak összekeverve álltak Gégény János gyűjteményében, de nyilvánvaló volt, hogy nagyon értékes az anyag, és szét lehet válogatni. Segítettem neki szempontokat adni a gyűjtéshez, onnantól kezdve pedig profi munkát végzett, hihetetlen lelkesedéssel és munkabírással vágott neki a feladatnak, olyan volt, mintha egy egyetemistával dolgoztam volna. A csaknem nyolcezer szócikket egyenként nézte végig, és írt hozzá minősítéseket, így derült ki például, hogy melyik szó számít a börtönben durvának – idézte fel a közös munka kezdetét Kis Tamás.
Mivel a kívülről érkező gyűjtő nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy hitelesen használják előtte az egymás közötti nyelvváltozatot, Gégény János példákkal, szituációk leírásával is segítette Kis Tamás szótárszerkesztői munkáját.
– Tematikáját tekintve a börtönszleng nemcsak a börtönélethez kötődik, hanem általában a bűnözői élethez is. Akadémiának is hívják a börtönt, mert ott tanulják az elítéltek a zsiványságot, vagyis a bűnözésről is sok szó esik. Ha valaki bekerül egy ilyen zárt közegbe, a szleng használata kötelezőnek minősül, automatikusan elsajátítja a szlenget. A beszélők számára legfontosabb témák rendelkeznek a legtöbb szinonimával, központi fogalom a cella, amit például ketrecnek, veremnek, végállomásnak, búsulónak, emberkínzónak és kaptárnak is neveznek, de a lőfegyverre is sok olyan szavuk van, amit a köznyelvben nem használunk, például a szokeráló, a mangeló vagy az acélmaris – sorolja a szótári alakokat Kis Tamás.
A Sittesdumából kiderül, hogy a börtönszleng beszélői nagyon érzékenyek az elítéltek hierarchiájára, nem mindegy, hogy ki minősül menőnek, és ki tartozik a csicskák sorába. A homoszexuálisok megnevezésére is nagyon sok sértő kifejezést használnak.
A legaktuálisabb magyar börtönszlengszótár 2014 végére készült el teljesen, a feldolgozásban egyetemi hallgatók is részt vettek, akik szótárszerkesztési gyakorlatot szereztek Gégény János gyűjtésének köszönhetően. Habár a könyv megjelent, és a börtönben Gégény János is több példányt kapott, Kis Tamás és munkatársa csak az elítélt 2018. októberi szabadulása után találkozhatnak személyesen.
unideb.hu
