Szabó Győző az egyik olyan magyar ismert színész, aki felvállalta a múltját a nyilvánosság előtt és beismerte, hogy egykor heroinfüggő volt. A sztár a 90-es években szokott rá a kemény drogra és csak egy évtized után 2000-ben tudott leszokni róla.
Ahogy ő mondja az addiktológia szerint nincsen gyógyult drogos, csak szüneteltetve van a szerhasználat. De még ma is emlékszik az utolsó heroinos napjára, ami pontosan 2000. május 28-án volt, azóta nem használta a szert. A Forbes magazinnak nyilatkozott az évforduló kapcsán arról, hogy milyen valójában egy drogos élete.
Győző könyvet is írt a drogos korszakáról Toxikoma címen, ami bestseller lett és ebből a könyvből készült el a tavalyi év egyik sikerfilmje azonos címmel Molnár Áron főszereplésével. A film csak a leszokásról való időszakát dolgozza fel Győzőnek, amiben Csernus Imre nyújt segítséget, hogy végleg megszabaduljon a heroin csábításától, amiért Győző a mai napig hálás.
A Toxikoma kapcsán említette meg, hogy sokkal keményebben élte meg az elvonási tüneteket, mint ahogy az a könyvből vagy a filmből átjön.
„Mindkettő kutya fasza ahhoz képest, amit valójában a drogos, beállt, cuccos junkie világban végigcsináltam”
Győző a függőségéből merített erőt és ma már inkább a sportra és az „adrenalin-löketekre” koncentrál, mert vallja, hogy a heroin utáni sóvárgást csak ezekkel tudja pótolni.
„Benyomod a heroint, jön a két-három percig tartó flash. Brutál, elmondhatatlan dolog. Aztán jön egy több órán keresztül tartó eufória, mert nincs dülöngélés, kontrollvesztés, nem mondasz hülyeséget.”
Arról, hogy milyen élményt szükséges pótolni, egy átlagember csak elképzelni tudja, de Győző egy találó hasonlattal segített, hogy legyen róla elképzelésünk.
„Egy nagyon jó barátom elvisz egy karibi nyaralásra az ország öt legjobb nőjével. Együtt töltjük péntektől vasárnapig az időt, homárt eszünk, koktélokat iszunk, végigszexeljük a hétvégét – ez nem tud annyit adni, mint az a három perc flash. Ez nagyon durva. Értsétek, mi az, amiről az ember lemond, és soha többé nem akarja csinálni. Értitek ezt a kettősséget?”
Győző azért mindenkit lebeszél arról, hogy kipróbálja a heroint, sőt a drogosoknak is azt tanácsolja, hogy vonuljanak be elvonókúrára, mert nem ér annyit a heroin, hogy elveszítsd az életet. A heroinfüggők nagy veszélynek vannak kitéve a közös tű használat miatt. Körükben gyakoribbak az AIDS-es megbetegedések, vagy bármilyen más fertőzés, ami károsan hat az egészségükre.
„Mindig intravénásan használtam a heroint. Emiatt le lehet nézni, de vállalom. Hál’ istennek soha nem kaptam el semmilyen betegséget.” Lejönni a heroinról pedig kimondhatatlanul nehéz.”
A leszokás viszont nagyon nehéz, három hét fizikai szenvedés vár a megtisztult életet választókra, gyakran izzadnak és fáznak egyszerre. Gyakori tünet a testi fájdalom, székletürítés, fejfájás és hányinger és ezek gyakran egyszerre jelentkezik. Emiatt sokan feladják, mielőtt letelne a három hét elvonó, és újra a drogokhoz nyúlnak. A harmadik hét után a fizikai fájdalmak megszűnnek, de a sóvárgás a drog után mindig ott marad az emberben.
A 100 leggazdagabb magyar az elmúlt évben is tovább gyarapította a vagyonát
