Madách korában „a tett halála az okoskodás” volt, ma azonban sokszor a dezinformáció az, ami gátat vet az emberi cselekvésnek. A klímaváltozással kapcsolatos félretájékoztatás – akár szándékos, akár véletlen – súlyos következményekkel jár: elbizonytalanítja a társadalmat és bénultságot szül.
A közösségi médiában terjedő riogatások gyakran látványosabbak, mint a hiteles tudományos információk. Két éve például pánikot keltettek a Golf-áramlat „közelgő összeomlásáról” szóló hírek, amelyek 2025 elejére jelezték az északi félteke lehűlését. Julio Friedmann klímakutató azonban tisztázta: a hivatkozott tanulmány valójában nem jósolt semmi ilyesmit, sőt, nem is foglalkozott az áramlattal.
Nem ez volt az egyetlen hamis riasztás. 2019-ben több médium az emberiség kihalását vizionálta 2050-re. Greta Thunberg és az Extinction Rebellion mozgalom is felerősítette ezt a narratívát, ám Michael Mann és Ken Caldeira klimatológusok szerint az emberi faj fennmaradása nincs közvetlen veszélyben – a klímaváltozás komoly kihívás, de nem apokalipszis.
A félretájékoztatás ugyanakkor mentális terhet is ró az emberekre. Egy 20 millió közösségi médiás posztot elemző kutatás szerint a szenzációhajhász tartalmak messze több figyelmet kapnak, mint a tudományos alapú közlések, ami hozzájárul a klímaszorongás terjedéséhez.
Miért hisznek mégis sokan ezeknek a történeteknek?
A pszichológiai magyarázatok szerint ideológiai kötődések, megerősítési torzítás és a Dunning–Kruger-effektus is közrejátszik: vagyis sokan túlértékelik saját tudásukat, miközben nem ismerik fel, mennyire hiányos az ismeretük.
A szakértők szerint a legjobb védekezés a kritikai gondolkodás. Ez az „oltás” a dezinformáció ellen – segít felismerni, mikor manipulál minket valaki.
(Forrás: zive.aktuality.sk)
