Hollywood rangos fesztiválján, az AFI Fesztivál zárónapján tartották a Dolby színházban Song Sung Blue premierjét. Nem csak teltházas bemutatón, hanem a hivatalos afterpartyn, majd – néhány nappal később megrendezett – szűkkörű szakmai beszélgetésen és fogadáson is ott voltunk, ahol alkalmunk volt néhány szót váltani a főszereplőkkel, Kate Hudsonnal és Hugh Jackmannel.
Vida Virág
A Song Sung Blue megtörtént eseteken alapuló, igaz történetet feldolgozó film. Mike (Hugh Jackman) és Claire (Kate Hudson), a két énekes előadóművész, akik Neil Diamond-tribute zenekart alakítanak. “Lighting and Thunderként’ meghódítják az Egyesült Államokat, miközben a hétköznapi életükben közösen küzdenek súlyos, civil problémáikkal. Az élet által írt forgatókönyv hibátlan szerelmi történet egy olyan párról, akik bizonyították, hogy a sok nehézség és viszontagság ellenére a szerelem, két azonos érdeklődésű, ember találkozásakor szárnyakat adhat a közös repüléshez. Éppen ezért, a Niel Diamond legnagyobb slágereit felvonultató musicalfilm egyik tökéletes dalválasztása a Sun and Moon című dal, amely a film szerelmi kulcsjelnetének, két ember végzetes találkozásának és egymást kiegészítő létezésük illusztrációjává válik. Claire és Mike az álmaikat próbálták megvalósítani együtt a való életben és a film pontos anatómiája annak is, hogy a siker hátterében mennyi küzdelem, a kudarcokból való felállás áll, de az elhivatottság, a munkájukba vetett hit, a szerelem és a zene ereje minden nehézséget felülírhat.
A sok dimenziójú, érzékeny alakítást nyújtó Kate Hudson meglepően nyíltan mesélt magyar gyökereiről. „Nagyon fontos számunkra a magyar származásunk… anyai ágon magyarok vagyunk” — mondta, utalva édesanyjára, Goldie Hawnra és azt is megosztotta, hogy sajnos nem beszéli a magyar nyelvet. A pillanat még személyesebbé vált, amikor bemutatta a premieren jelen lévő testvérét is.
Szerzőnk, Vida Virág Kate Hudsonnal a Song Sung Blue Hollywood-i premier fogadásán
Később, amikor újra találkoztunk a The London West Hollywood hotelben egy Beverly Hillsben tartott exkluzív vetítésen, Kate részletesen beszélt a film forgatásának körülményeiről és karakteréről Claire Cartwrightról, akit akit a forgatás során közelről is megismerhetett. Elmondta, hogy a rendező kezdetben nem akarta, hogy túl közel kerüljön hozzá, hogy inkább a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a saját interpretációját alkossa meg a karakterről. Arról is mesélt, hogy később Claire nagyon személyes dolgokat is megosztott vele.
Ezek közül az egyik legfontosabb történet az volt, hogy férje mindig is különösen vonzódott a női lábakhoz — így amikor Claire egy banális balesetben elvesztette az egyik lábát, komoly önértékelési válságot okozott számára. „Úgy érezte, hogy már nem lehet vonzó a férje számára” — mesélte Kate. „Ez számomra kulcsfontosságú lett a karakter megformálásakor.” – majd hozzátette – „Claire Egy igazi napsugár, egy olyan nő, akinek a személyisége beragyog mindent.”
A szintén kiváló alakítást nyújtó Hugh Jackman szintén személyes történetet osztott meg a szerepre való felkészülés időszakából. Elmondta, hogy korábban soha nem gitározott, és mindössze négy hónappal a forgatás előtt kezdett el tanulni a hangszeren. Az inspirációhoz kulcsszerepet játszott a Sweet Caroline. “Folyamatosan ezt hallgattam, újra és újra lejátszottam a kocsiban vezetés közben…” – árulta el. A felkészülés során személyesen is találkozott Neil Dimonddal. “Niel meghívott magához a házába egy vacsorára, ahol egy idő után előkerült egy karaoke gép is. Együtt énekeltünk… először a “Dream a Little Dream”-et, majd a “Sweet Caroline”-t.Arra gondoltam, bárcsak lenne valakinél kamera, hogy felvegye ezt a pillanatot” — mesélte Jackman. „Aztán Neil átölelte a vállamat, egy apai csókot nyomott a fejem tetejére… én pedig csak meghatódva a vállára hajtottam a fejemet.” – emlékezett vissza a felemelő pillanatokra Hugh Jackman.
A Song Sung Blue egyik legfontosabb erőssége, hogy semmit nem erőltet. Nem próbál megszólítani bizonyos társadalmi vagy rajongói csoportokat, nem próbálja Neil Diamond vagy Thunder and Lightning törénetét és művészetét pátoszos magasságokba emelni, hanem megmarad a hiteles történetmesélésnél és így a zenés filmek legigényesebb műfaji változatát hozza létre. Ugyanez érvényes az alakításokra, amelyek nagyon jól megtalálják a helyüket a szükségszerűen eltúlzott, csillogó piros-kék glitteres látványvilágban.
