Aláírta a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó törvénymódosítást Novák Katalin államfő. – írta meg a Népszava.
A Pedagógusok Szakszervezete korábban kérte Novák Katalintól, hogy ne írja alá a pedagógusok sztrájkját ellehetetlenítő rendeletet, de a kormány által beterjesztett törvényt végül mégis aláírta, és másnap meg is jelent a Magyar Közlönyben, ezért törvényi szintre emelkedett. A módosítás miatt a pedagógusok tantestületileg már nem sztrájkolhatnak, azzal ugyanis törvényt sértenének.
– Ez a lépés nem éppen a partnerségi viszony újjáélesztését jelenti, teljesen figyelmen kívül hagyták a szakszervezetek kérését – mondta a Népszavának a PSZ alelnöke. Gosztonyi Gábor azt is elmondta, úgy látja, hogy az új Orbán-kormány annyira magabiztos lett az áprilisi választási győzelem után, hogy a partnerség legkisebb jelét sem áll szándékukban kifejezni, ezt mutatják a legutóbbi ellenséges hangvételű kormányzati nyilatkozatok is a pedagógusok irányában. A PSZ alelnöke megerősítette, a sztrájkjogot korlátozó törvénymódosítás miatt a PDSZ-szel együtt fordulnak alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz.
A rendelet alapján a munkabeszüntetés miatt, biztosítani kell a közétkeztetést és a gyerekfelügyeletet. Az érettségiző osztályoknak az érettségi tantárgyak 100 százalékát meg kell tartani a pedagógusoknak, a nem érettségizők esetében pedig minimum az órák 50 százaléka nem maradhat el.
Szükség esetén a sztrájkolókat is munkára utasíthatja az intézményvezető. A sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak pedig teljesen megtiltják a sztrájkot.
Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke és Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányának elnöke az államfőnek levelet írt, amelyet kedden az MTI-hez is eljuttattak.
“Felháborodással vettük tudomásul, hogy nyomatékos kérésünk ellenére, a törvény elfogadását követően rövid időn belül aláírásával szabad utat nyitott a sztrájkjogot súlyosan korlátozó törvénynek. Nem hagyott ezzel más lehetőséget számunkra, mint azt, hogy alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz forduljunk” – fogalmaztak az érdekképviseleti vezetők.
Hozzátették: ha a hazai jogorvoslati lehetőségeket ezzel kimerítették és nem járnak eredménnyel, az Emberi Jogok Európai Bíróságához nyújtanak be keresetet.
Úgy fogalmaztak, hogy bár Novák Katalin a korábbi levelüket válasz nélkül hagyta – “akár azért is, mert olyan gyorsasággal írta alá a törvényt, hogy mire kezébe kerülhetett levelünk, az aláírás már lehetséges, hogy megtörtént” -, javasolják, hogy az abban foglaltakat gondolja át.
“Miután láthatóan semmiféle jogi és erkölcsi aggályt nem talált az elfogadott törvénymódosításban, kérjük, döntését legalább utólag indokolja meg” – írta a PSZ és a PDSZ.
