Idén április 29-én, a magyar informatikus szakember, Áfra Attila Tamás Technikai Oscar-díjat vehet át a Hollywoodi díjátadó szezon kiemelkedő záró eseményén. A díjat minden évben – a megszokott procedúra szerint – az Amerikai Filmakadémia ítéli oda a filmes technológia területén elért legkiemelkedőbb teljesítményekért. Az erdélyi magyar szakember számára ez már a második ilyen elismerés, hiszen 2021-ben is díjazták a munkáját – igaz, akkor még egy fejlesztői csapat tagjaként. A rangos kitüntetéseket jövő héten kedden adják át Los Angelesben, az Amerikai Filmakadémia Múzeumában. Áfra Attila Tamást Vida Virág, Los Angeles-i riporterünk kérdezte a díj kapcsán sugárkövetésről, mesterséges intelligenciáról, és arról, hogy egy szakember hogyan ül le filmet nézni.
Mikor kezdődött az érdeklődésed a programozás és a vizuális látvány digitális előállítása iránt?
Valójában már középiskolás korom előtt is programoztam. Aztán a gimnáziumban az érdekelt a legjobban, hogy hogyan lehet képi látványt előállítani és programokkal élethű képeket vagy egyszerűen csak esztétikusan megkapó képeket, vagy akár videókat alkotni. Később az egyetem alatt is foglalkoztam ezzel a témával sőt, a diplomamunkámat is ebből írtam. Az alapképzésen kép- és videófeldolgozás volt a témám. Ez tulajdonképpen még nem kötődött annyira a képalkotáshoz, ami aztán a valódi területemmé vált a későbbiekben. Ekkor még nem a mozgókép megalkotása, hanem a feldolgozása volt a fókuszban. Akkoriban a képek és videók megjelenítése volt a cél, később pedig már az előállítása.
A karriered szépen és egyenletesen ívelt felfelé és 2021-ben kiérdemelted a rangos elismerést, a Technikai Oscar-díjat az Intel csapatával. Most 2025-öt írunk és a neved már elsőként szerepel a díjazottak listáján. Saját fejlesztésű könyvtárért kaptad meg a díjat.
Valóban, ez egy saját fejlesztésű dolog, de a díjat megosztva kapom egy NVIDIA-s szakemberrel, Timo Aila-val, akivel ugyan soha nem dolgoztam együtt, viszont az ő munkájából inspirálódtam. Egy cikket írt, amely tulajdonképpen egy mérföldkő volt a szakmánkban, ez az az alaptechnológia, amelyre az én projektem épült. Hivatalosan ez egy nyílt forráskódú könyvtár, amely a képek minőségét AI-al javítja. Tehát együtt kapjuk ezt a díjat, viszont nem dolgoztunk soha együtt, ellentétben az első díjjal, amelyen az Intel-es kollegáimmal együtt osztoztunk.
Okostelefon felhasználókként nagyjából már hozzászoktunk ahhoz, hogy a legújabb telefonok maguktól, vagy manuális szerkesztéssel javítják a képminőséget, de nem tudom, hogy a gyakorlatban ezt hasonlóan kell-e elképzelnünk az általad fejlesztett program segítségével? Hogyan tudnád elmagyarázni egy laikusnak, hogy valóban mi is az, amiért az Oscart kapod?
A könyvtár tulajdonképpen annyit jelent, hogy egy eszköztár, amelyet a fejlesztők fel tudnak használni és be tudnak építeni egy nagyobb rendszerbe. És igen, a fényképezőgép és a telefonokon lévő fényképezőgép hasonlata azért jó, mert ez a program azt a szemcsés zajt szűri ki, amelyeket a fotóknál is észreveszünk, ha nincs elég fény. Csak ebben az esetben nem valódi fotókat dolgozunk fel és szűrjük ki belőlük ezeket a zavaró zajokat és egyéb komponenseket, hanem virtuális képeket. A helyzet az, hogy a virtuálisan előállított képeknél is előfordul a valóságban tapasztalt hasonló képzaj, ugyan más okokból, de elég hasonló megjelenéssel, amelyeket hasonlóan lehet kezelni. Úgy kell elképzelni, hogy ez egy virtuális kamerának a képjavító módszere. Ezáltal rengeteg időt meg lehet takarítani, anélkül, hogy romlana a kép minősége. Tulajdonképpen erről szól az egész.
Még egy kulcsszó szerepel a leírásban: “sugárkövető”. Ez pontosan mit jelent ezen belül a fejlesztésen belül?
Ezeket az effekteket – amelyeket például animációs filmekben látunk – úgy állítják elő manapság, hogy szimulálni kell a fényt. Tehát a fény útját kell követni, ez az úgynevezett sugárkövetés. Ezt a folyamatot végezte az a technológia, amire először kaptam a díjat. Viszont, ahhoz, hogy szép világos képet kapjunk – mint a valóságban is – sok fényt kell begyűjtsön a kamerának a lencséje. A szimuláció is hasonlóképpen működik, csak ott abban nyilvánul meg, hogy sok fényt szimulálunk és sokat gyűjtünk be, de így akkor sokat kell számolnunk… Ez pedig időigényes. Minél erősebb egy gép, annál több fénysugarat lehet szimulálni. Viszont ez egy költséges és időigényes folyamat. Itt jön a képbe ez az új technológia, amely ezt a zavaró képzajt eltünteti és majdnem ideális képet állít elő, úgy, mintha – ha valóságról lenne szó – hagytuk volna a kamerát hosszú ideig exponálni.
Sok vita van a mesterséges intelligencia körül Hollywoodban és valóban felvet komoly etikai és morális kérdéseket, hogy meddig lehet elmenni az AI használatával a filmművészetben és a televíziózásban. Neked erről mi a szakmai véleményed? Teljesen átveheti a technológia a filmgyártást és okozhatja a (film)művészet halálát? Itt Hollywoodban attól félnek, hogy miután a mesterséges intelligencia olyan tökéletes mozgóképet állít elő, nem lesz többé szükség se színészekre, se díszletekre, semmire…
Ez egy nagyon jó kérdés, nagyon komplex témakör, amire nehéz egyszerűen válaszolni. A köztudatban az AI egy fogalomnak tűnik, de valójában ez egy gyűjtőnév, amely számos hasonló, de különböző technológiának az összefoglaló neve. Van az a változat, amely – látszólag – a semmiből előállít egy új képet, személyt, karaktert, helyszínt, bármit, szerintem ez az, amitől fél a művészvilág. A filmvilágban például azt gondolják, hogy számítógéppel lesz generálva a karakter és akkor nem kell színész, mert olcsóbb, gyorsabb, megbízhatóbb. Szerintem ez egy nagyon sötét jövőkép és személy szerint én nem szeretném ezt a jövőt látni. Nem hiszem, hogy erre lenne igénye és szüksége az emberiségnek. Nem ez az igazi értéke az AI-nak. Számomra sokkal értékesebb fajtája, amely nem helyettesít valamit, hanem segít, korrigál. Ez a technológia is, amire most a díjat kaptam, erről szól. Nem állít elő semmi újat, hanem egy meglévő képet javít fel. Ez megoldható lenne AI nélkül is, csak egy kicsit gyengébben és lassabban. Tehát az AI-nak tulajdonképpen két fajtája van: a generatív változat, amely létrehoz valami látszólag újat és a másik fajta csak egy okosabb algoritmus arra, amelyet már eddig is meg tudtunk oldani tradicionális módszerekkel, csak ezzel az eszközzel egy kicsit jobban, kicsit gyorsabban tudjuk elvégezni a feladatot. Ez szerintem semmilyen mértékben nem veszélyezteti a művészi értékét az adott produktumnak.
Körülbelül milyen arányban lehet jelen a mostani filmekben az AI? Nézőként úgy kell elképeznünk, hogy gyakorlatilag minden filmet korrigálnak képileg az alkotók kisebb-nagyobb mértékben?
A mesterséges intelligencia nem biztos, hogy minden filmben van, de az az igazság, hogy valamilyen vizuális effektus szerintem elkerülhetetlenül jelen van minden alkotásban, még teljesen triviális környezetekben is, ahol semmilyen fantasztikus jelenet, történet vagy karakter nincs, csak egyszerűbb, olcsóbb, mert mondjuk nem kell elmenni Tokióba forgatni, hanem lehet forgatni Budapesten is. Sokkal könnyebb egy zöld háttér előtt leforgatni a jelenetet, majd kicserélni a hátteret.
Úgy tudom a magánéletben is nagy filmrajongó vagy. Amikor leülsz a képernyő elé, vagy beülsz a moziba, hogyan tudod élvezni a filmeket, sorozatokat és nem szakmai szemmel nézni őket?
Ez egy érdekes kérdés, mert ugyanúgy szeretem azokat a filmeket, sorozatokat is, amelyekben lenyűgöző speciális effektusok vannak, mint azokat, amelyekben nincs semmilyen vizuális látványelem, vagy legalábbis ha van, akkor teljesen láthatatlan. A komoly technológiával gyártott filmeket persze lehetetlen számomra nem szakmai szemmel nézni. (Nevet) Van amikor rácsodálkozom hogy milyen fantasztikus vizuális effekteket használtak, és van ahol azt érzem, hogy ‘hú, ezen lenne még mit csiszolni’. Szerintem kétféle film van, az egyik amiben nagyon látszani akar és egyértelmű a technológia használata, ilyen például az Avatar, ami ugye akkoriban mérföldkő volt – és ez volt az első ilyen jellegű film. Számomra is nagyon inspiráló volt abban, hogy ezen a pályán induljak el! És van az a fajta, ahol a technológia háttérben van és csak segíti a képi világot. De azokat is nagyon szeretem. Ilyen szempontból azokat könnyebb is néznem, mert nem tűnik fel benne a szakma. (Nevet).
Kiutazol az idei díjátadóra?
A tervek szerint igen. Az előző díjátadó éppen a Covid idejére esett, így csak virtuális úton zajlott és később, postai úton kaptuk meg a díjat. De a technikai Oscar több szempontból másabb, mint a klasszikus Oscar díjátadó. Ez egy tudományosabb elismerés, amely háromféle elismeréssel jár. Mi a Technical Achievment Award-ot kaptuk 2021-ben, amely egy díszoklevél. Emelett van egy díj, amely egy Oscar-szobrot formázó aranyozott plakettel jár. Bizonyos esetekben adnak Oscar-szobrot is, de az csak a legkiemelkedőbb projekt kapja, és összesen egy szobrot adnak át minden évben. Idén remélem, hogy sikerül részt vennem az átadón Los Angelesben, bár a tűzvész miatt januárról április végére halasztották a ceremóniát.
