Leminősítette Budapest besorolását a Moody’s Ratings. A nemzetközi hitelminősítő a magyar főváros és a kormány közötti viszony további romlásával indokolta a péntek éjjel Londonban bejelentett döntést, hangsúlyozva: ebben a helyzetben még tovább erősödött a Budapestet terhelő, eddig is jelentős likviditási stressz és romlottak a város költségvetési tervezési képességei.
A cég Budapest hosszú futamú hazai és külső kötelezettségeinek adóskockázati osztályzatát az eddigi “Ba1“-ről egy fokozattal “Ba2“-re rontotta.
A Moody’s módszertanában a “Ba2” besorolás két szinttel elmarad a befektetési ajánlású sáv alsó szélétől, vagyis a “Baa3” minősítéstől.
A Moody’s Ratings ezzel egy időben az eddigi “ba1“-ről ugyancsak egy fokozattal “ba2”-re minősítette vissza Budapest alapszintű adósminőség-értékelését (Baseline Credit Assessment, BCA).
A hitelminősítő az új besorolásokra is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást állapított meg.
A Moody’s néhány héten belül másodszor minősítette vissza Budapestet: legutóbb decemberben rontotta a főváros osztályzatait.
A december 29-én bejelentett előző leminősítés során a cég a befektetési szint alá minősítette Budapest besorolását, az addigi “Baa3“-ról a most tovább rontott “Ba1“-re módosítva az osztályzatot.
A hitelminősítő a decemberben megállapított besorolásokat is további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alá vette, és ennek a felülvizsgálatnak a végeztével rontotta pénteken még egy fokozattal a budapesti osztályzatokat.
Az új osztályzatra érvényes negatív kilátás az eddigi leminősítési felülvizsgálat helyébe lépett.
A pénteki újabb leminősítéshez fűzött indoklásban a Moody’s felidézi, hogy a kormány januárban pénzt vont el Budapesttől, miután a főváros nem teljesítette a 2026-ra megállapított szolidaritási hozzájárulás első befizetését.
A lépés tovább rontotta Budapest gyenge likviditási pozícióját – áll a Moody’s indoklásában.
A hitelminősítő szerint a likviditási nyomást fokozza, hogy szigorodott a főváros folyószámlahitel-keretének feltételrendszere, és ez növelte a refinanszírozási kockázatokat, jóllehet a város kérte és meg is kapta a folyószámlahitel-keret 10 milliárd forintos növelését a márciusi iparűzésiadó-bevételek megérkezéséig kialakult rövidtávú finanszírozási rés áthidalására.
A Moody’s megállapítása szerint a szolidaritási hozzájárulás – amely 2019-es bevezetése óta jelentősen emelkedett – továbbra is a magyar főváros pénzügyeit terhelő egyik fő strukturális nyomás, és ha az Alkotmánybíróság a most folyó eljárásban a kormány álláspontját támogatja, Budapesttől követelhető lesz a korábban ki nem fizetett részletek folyósítása is, ez pedig még további nyomást gyakorolna a főváros likviditására.
A Moody’s kiemeli ugyanakkor azt is, hogy a magyar főváros adósságterhe folyamatos ütemben csökken, és a működési szintű bevételekhez mérve 2024-ben már csak 35 százalék volt a 2021-ben mért 71 százalék helyett.
A hitelminősítő közölte, hogy várakozása szerint az így számolt fővárosi adósságráta 2027-ig 30 százalékra csökken tovább.
Karácsony Gergely a kormány okolja
Karácsony Gergely főpolgármester bejegyzésében úgy fogalmazott: „Ahogy az várható volt, a Moody’s Ratings nemzetközi hitelminősítő ismét leminősítette Budapestet. Az ok ugyanaz, mint decemberben: a kormány esztelen és kisstílű sarcpolitikája.”
A főpolgármester szerint a hitelminősítő arra hivatkozott, hogy tovább romlott a viszony a főváros és a központi kormányzat között. Mint írta: „a hitelminősítő úgy fogalmaz: tovább romlott a már eddig is feszült kapcsolat a főváros és a központi kormányzat között.”
Karácsony Gergely azt állítja, a kormány egyre nagyobb forrásokat von el Budapesttől. „A kormány tovább szorította a fojtókötést a nemzet fővárosán, idén még többet, 100 milliárdot akarnak elvenni Budapesttől” – írta.
A főpolgármester szerint a főváros többször kezdeményezett egyeztetést a kormánnyal, de erre szerinte nem volt fogadókészség. Azt is hozzátette, hogy a főváros több jogi eljárást is megnyert az ügyben.
A bejegyzés szerint a Moody’s a leminősítés mellett azt is megállapította, hogy Budapest adósságszintje az elmúlt években csökkent. „A működési bevételekhez viszonyított adósságállomány 2021 és 2024 között jelentősen csökkent, és a következő években is tovább apadhat” – írta Karácsony.
A főpolgármester szerint a döntés az állam finanszírozására is hatással lehet, ami végső soron a lakosságot is érintheti. Úgy véli, a következő kormány egyik első feladata az önkormányzatokkal való tárgyalás és az önkormányzati rendszer jogainak helyreállítása kell legyen.
Bejegyzése végén arról is írt, hogy a települések közösen készítenek programot, amely a lakosság véleményére épül. Az érdeklődők öt kérdésben szavazhatnak a magyaronkormanyzatok.hu oldalon.
