Csütörtökön Budapesten találkoztak, majd zárt ajtós megbeszélésük után közös sajtótájékoztatón számoltak be az ott elhangzottakról a visegrádi négyek parlamenti vezetői.
Richard Raši, a szlovák nemzeti tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy a V4-et az egyik legstabilabb formátumnak tartja. Emlékeztetett, a visegrádi négyek létrehozásnak 35. évfordulóját ünneplik.
Meggyőződésének adott hangot, hogy sok a közös vélemény, például az EU bővítésének, az energiabiztonságnak, a kohéziós politikának, az interkonnektivitásnak vagy a külső határok védelmének kérdésében. Hangsúlyozta, hogy koordinált fellépést tud elképzelni, ugyanis a négy ország lakossága 65 millió, ami az EU lakosságának 14 százalékát jelenti.
Megjegyezte, nagyon sokszor azonosan látják az EU versenyképességét. Hozzátette, meg kell találni az egyensúlyt a klímaambíciók és az európai ipar szükségletei között.
Miloš Vystrčil, a cseh szenátus elnöke úgy fogalmazott, hogy bár “nem jutottunk közös következtetésekre”, de az eszmecsere fontos, mert a dialógus a bizalom forrása és az a legrosszabb, ha az emberek nem beszélgetnek egymással.
Kijelentette, hogy a V4-ek részei az EU-nak, ezért közösen viselnek felelősséget azért, ami történik és azért is, hogy “jól megy-e nekünk vagy nem”.
Kétségbevonhatatlannak nevezte, hogy Európa és az unió a versenyképesség kérdésében már régóta vesztésre áll az Egyesült Államokkal, Kínával és általában Ázsiával szemben. Hangsúlyozta, hogy ezzel valamit kezdeni kell. A kontinens és ezáltal a V4-ek versenyképességét az energiaárak csökkenése fokozhatja – szögezte le.
Szavai szerint
az energiaárak azonban magasak, mert “bizonyos pillanatban rossz stratégiai döntéseket hoztunk” és a stratégiai nyersanyagokat “például Oroszországból szállítottuk olyan mértékben”, hogy amikor onnan nem jött a gáz és a kőolaj, “képtelen voltunk gyorsan reagálni és más forrásokat keresni”, ami az árak emelkedéséhez vezetett.
Hangsúlyozta, hogy együtt kellene a függetlenségünket óvni, hogy “nehogy egyszer csak azt lássuk, hogy csak Kínából tudunk dolgokat beszerezni”.
A demográfiai kutatások azt mutatják, hogy “Ukrajna kétszeresen védelmezi Európát. Először is azáltal, hogy harcol Oroszországgal, és ezáltal Európát is védelmezi, másodszor pedig az ukrajnai menekültek nálunk dolgoznak és olyan munkákat végeznek, amelyekre egyébként nem találnánk munkaerőt” – fogalmazott. Hozzátette, hogy ezt méltányolni kellene, azonban ez nem marad így örökre, ezért tapasztalatokat kellene cserélni és mindent megtenni annak érdekében, hogy visszafordítsák a demográfiai folyamatokat, hogy Európa lakossága ne csökkenjen.
Tomio Okamurának, a cseh képviselőház elnökének összegzése szerint a tanácskozás bizonyította, hogy a V4-ek aktív partnerek akarnak lenni. Meglátása szerint a versenyképesség fokozásának kulcsa az olcsó energia és a kevesebb szabályozás, emellett meg kell akadályozni, hogy Brüsszel klímapolitikája rombolja a V4-ek iparát.
A cseh kormány nem akar része lenni olyan kezdeményezéseknek, amelyek veszélyeztetik a hazai ipar versenyképességét, ezért például el akarják érni a belsőégésű motorú autók 2035-től tervezett eladási tilalmának eltörlését – tájékoztatott.
A demográfiáról szólva elmondta, a cseh kormányzat változatos módokon, például az adókedvezmények növelésével vagy a saját lakáshoz jutás megkönnyítésével is támogatja a családokat.
Szymon Holownia, a lengyel képviselőház alelnöke úgy értékelt, a tanácskozás “őszinte beszélgetés volt olyan partnerekkel, akik nem mindenben értenek egyet”. A fő különbséget az ukrajnai háború megítélésében látta. Lengyelország álláspontja, hogy az ellenség nem nyugaton, nem Brüsszelben van, hanem keleten – jelentette ki, hozzátéve: többséget keresni az Európai Bizottság megbuktatásához olyan ötlet, amely az oroszokat szolgálja.
Hozzátette: Lengyelország nem vásárol orosz energiahordozókat, mert azok árából az ukrán gyerekeket megölő rakéták készülnének. Lengyelország álláspontja nagyon egyértelmű: a biztonságos Ukrajna az a biztonságos Európa – szögezte le.
A versenyképességre kitérve alapvető kihívásként jelölte meg az egész EU számára a deregulációt. Hozzátette: kevesebb támogatásról szabadna Brüsszelben, Budapesten vagy Varsóban dönteni, hiszen a legjobban az önkormányzatok tudják, mire van helyben szükségük.
Lengyelország ellenáll annak, hogy a kohéziós forrásokat biztonsági célokra költsék el – jelezte, szót ejtve arról is, hogy az energiapolitikai célok eléréshez nélkülözhetetlen az atomenergia.
Elmondta azt is: nem ideológiai “ijesztgetés” hatására születik több gyerek, hanem attól, ha a családoknak biztonságos környezetet, jó közszolgáltatásokat, iskolákat, közlekedést, munkahelyeket biztosítanak.
Maciej Żywno, a lengyel szenátus alelnöke azt mondta, hogy egy közös nevező van, az pedig a biztonság. A stabilitás elsősorban béke, az országaink határán zajló háború pedig nem biztos, hogy biztonságérzetet ad – fogalmazott.
Egy lengyel vagy egy magyar vállalkozó nem fog fejleszteni, nem fog befektetni, mert nem tudja, hogy mi vár rá holnapután – szögezte le a politikus. A vállalkozó nem tudja, hogy lesz-e munkavállalója, vagy azt a munkavállalót elviszik-e katonának, hogy a frontra menjen, ugyanis a háború pillanatnyilag Ukrajnában folyik, de senki nem tudja megmondani, hogy holnap milyen forgatókönyvek mentén zajlik majd – jelentette ki.
Megjegyezte, hogy a fehérorosz, litván és orosz határ környéke elnéptelenedőben van, mert az emberek nem érzik magukat biztonságban. Ahogy közeledik a háború, növekszik a migrációs hajlam – tette hozzá.
Kell, hogy küzdjünk a biztonságért és a nyugalomért – zárta beszédét.
