A szív- és érrendszeri betegségek sürgősségi ellátásáról cserélik ki tapasztalataikat hazai és külföldi szakemberek péntektől egy kétnapos sürgősségi orvostani fórumon Debrecenben – közölték a szervezők a kongresszus megnyitását megelőző sajtótájékoztatón.
Balla György akadémikus, a Debreceni Egyetem (DE) klinikai központjának orvosszakmai igazgatója, a gyermekgyógyászati intézet vezetője kiemelte: a sürgősségi betegellátásnak “két lába” van: a gyermek- és a felnőttellátás. A professzor kívánatosnak nevezte, hogy ne párhuzamos fejlesztésekre pazarolják a forrásokat, hanem komplex, úgynevezett “nagykapus” sürgősségi centrumokat hozzanak létre.
Bejelentette: elkészültek a debreceni klinikán felépülő komplex gyermek sürgősségi centrum tervei, ott egy helyen lesz a gyermeksebészet, a traumatológia, az általános gyermekgyógyászat, a radiológia és a kiszolgálóegységei.
Az új centrumot úgy alakítják ki, hogy mellette elférjen egy felnőtt sürgősségi központ épülete is, és olyan komplex “nagykapus” sürgősségi ellátóhely jöjjön létre, amilyen Magyarországon még nincs, de Amerikában és Nyugat-Európában hatékonyan működik – jelezte az akadémikus.
Berényi Tamás, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke szerint a sürgősségi ellátás nemcsak szakma, hanem szemlélet is, ami még új Magyarországon. E szemlélet formálásában kiemelt szerepük van az egyetemi képzőhelyeknek, amelyek közül kiemelkedik a “debreceni modell” – mondta.
Utóbbiról Pápai György, az Országos Mentőszolgálat észak-alföldi regionális orvosigazgatója elmondta: a mentők és a sürgősségi centrumok aprólékosan kidolgozott, a célzott szakellátást mielőbb biztosító együttműködésének köszönhetően az elmúlt években 35-40 százalékkal csökkent a térségben a kardiovaszkuláris halálokok száma, amire már az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is felfigyelt.
Szabó Zoltán, a debreceni sürgősségi orvostani tanszék vezetője elmondta: a kétnapos kongresszuson mintegy kétszáz hazai és külföldi szakember tekinti át a jelenleg legnagyobb egészségügyi problémát jelentő szív- és érrendszeri betegségek sürgősségi diagnosztikájával és kezelésével összefüggő kérdéseket.
Paragh György professzor, a DE belgyógyászati intézetének igazgatója kongresszusi megnyitójában emlékeztetett arra, hogy 2005-ben klinikájukon alakult meg először az országban a sürgősségi tanszék. Pályázati pénzből 2011-ben bővítették a klinika sürgősségi osztályát, ahol ma már naponta száz beteget látnak el – tette hozzá.
