Ahelyett, hogy a magyar kormány elismerné Matolcsy és köre felelősségét a több száz milliárd forintos jegybanki veszteségért, az Európai Központi Bankot (EKB) teszi meg bűnbaknak. Mindazonáltal a nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok egyértelműen rácáfolnak erre az állításra.
Január 16-án a magyar pénzügyminiszter megkereste az EKB-t, hogy véleményezze a Magyar Nemzeti Bankról, valamint az államháztartásról szóló törvénynek a kincstári számlák Magyar Nemzeti Bank (MNB) általi vezetésével összefüggő módosításait.
Christine Lagarde, az EKB elnöke ezzel kapcsolatban többek között az alábbi észrevételeket tette:
- Az új felügyelőbizottsági ellenőrzési hatáskör korlátozott marad, mivel nem fog kiterjedni azokra az MNB tevékenységekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve érintik az MNB alapvető feladatait (monetáris politika, bankjegy- és érmekibocsátás, hivatalos deviza- és aranytartalék kezelése, devizaműveletek, statisztikai adatok gyűjtése és közzététele, fizetési és elszámolási rendszerek, makroprudenciális politika), beleértve az ezekhez szükséges informatikai szolgáltatásokat is.
- Következésképpen az EKB értelmezése szerint a felügyelőbizottság nem ellenőrizheti az MNB többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok tevékenységét sem, amennyiben az érinti az MNB alapvető feladatait. A jogbiztonság érdekében az EKB javasolja ennek az értelmezésnek a törvény szövegében való egyértelműsítését.
Ezen túlmenően az EKB az alábbiakat rögzítette:
- Az MNB igazgatósága negyedévente tájékoztatja a felügyelőbizottságot a jegybank nem alapvető feladataival kapcsolatos döntéseiről.
- A költségvetési keretet meghaladó kiadásokhoz a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása szükséges.
- Az MNB elnöke legalább évente beszámolót tart a felügyelőbizottság számára az MNB egyéb (nem fő) feladataival kapcsolatos tevékenységekről.
- A tulajdonosi ellenőrzés keretében a felügyelőbizottság vagy annak felkérésére az MNB ellenőrzési szervezete jogosult ellenőrizni az MNB többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok, az MNB által alapított alapítványok, valamint az MNB által alapított alapítványok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok gazdálkodását.
- Az MNB többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok és az MNB által létrehozott alapítványok esetében kötelező három vagy öt tagból álló felügyelőbizottság létrehozása.
