Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított annak megállapítása érdekében, hogy a különböző magyar állami tulajdonú társaságok által a Malév Ground Handling (a továbbiakban: Malév GH) részére nyújtott, összesen mintegy 21 millió EUR-t kitevő finanszírozási intézkedések állami támogatásnak minősülnek-e, és megfelelnek-e a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak.
A Malév GH a magyar nemzeti zászlós légitársaság, a 2012-ben csődbe ment Malév egykori leányvállalata. A jelenleg a magyar állami vagyon kezeléséért felelős MNV Zrt. (a továbbiakban: MNV) tulajdonában lévő vállalkozás a földi kiszolgálás piacán folytatja tevékenységét a budapesti repülőtéren.
A Malév GH az anyavállalat 2012-es csődje óta pénzügyi nehézségekkel küzd. Az MNV, továbbá egy másik állami tulajdonban lévő vállalat, a Tiszavíz, valamint a Magyar Fejlesztési Bank (a továbbiakban: MFB) 2012 óta számos pénzügyi intézkedéssel támogatta a vállalat működését.
2017 augusztusában a Budport nevű, magántulajdonban lévő versenytárs, egyben a Malév GH egykori alvállalkozója panaszt nyújtott be a Bizottsághoz, amelyben azt állította, hogy az MNV, a Tiszavíz és az MFB által a Malév GH részére nyújtott tőkeinjekciók, adósságelengedések és kölcsönök az alkalmazandó uniós szabályokkal nem összeegyeztethető állami támogatásnak minősülnek.
A Bizottság előzetes álláspontja szerint a kölcsönök, tőkeemelések vagy hitel-tőke konverziók formájában a Malév GH javára hozott öt intézkedés az uniós szabályok szerinti állami támogatásnak minősülhet. Az eddigiek alapján a Bizottság szerint fennáll a veszélye annak, hogy ezen intézkedések – az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat megsértve – tisztességtelen versenyelőnyhöz juttathatták a vállalkozást a budapesti repülőtéren működő más földi kiszolgálókkal szemben.
Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok, és különösen a megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásokról szóló 2014-es iránymutatás bizonyos feltételek mellett megengedi a nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalkozásokra irányuló állami beavatkozást. Ilyen feltétel többek között, hogy a vállalkozásnak megalapozott szerkezetátalakítási tervvel kell rendelkeznie, továbbá hogy a vállalkozásnak jelentős saját hozzájárulást kell biztosítania a szerkezetátalakítás költségeihez, valamint hogy a verseny csak korlátozott mértékben torzulhat.
A Bizottságnak jelenleg kételyei vannak azt illetően, hogy az intézkedések megfelelnek az iránymutatás feltételeinek.
A Bizottság most tovább fogja vizsgálni, hogy a kezdeti aggályai megerősítést nyernek-e. A vizsgálat megindítása az érdekelt harmadik feleknek is lehetőséget ad észrevételeik benyújtására. A vizsgálat megindítása ugyanakkor nem határozza meg eleve annak végkimenetét.
Háttér-információk
A vállalkozások javára végrehajtott állami beavatkozás az uniós állami támogatási szabályok értelmében állami támogatástól mentesnek tekinthető, amennyiben azt olyan feltételekkel hajtják végre, amelyeket egy magánszereplő piaci feltételek mellett elfogadott volna (a piacgazdasági befektető elve).
Amennyiben ez az elv sérül, az állami beavatkozás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke értelmében állami támogatást foglal magában, mivel olyan gazdasági előnyöket biztosít a támogatás kedvezményezettjének, amelyeket a versenytársaik nem élveznek. A nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra irányuló állami beavatkozás értékelési kritériumait a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásokról szóló iránymutatás határozza meg.
