A mesterséges megtermékenyítés sikerességének növelését, a daganatos betegségek visszaszorítását célozza a Debreceni Egyetem új projektje.
Alap- és ipari kutatási eredményekre támaszkodó, korszerű orvosi műszerek, valamint klinikai diagnosztikai módszerek és eszközök fejlesztésére fókuszál a SCOPIA: Endoszkópos diagnosztikán alapuló, szoftverrel támogatott klinikai eszközök fejlesztése című, októberben indult projekt, melynek keretében a vizsgálatok az egyszerű mechanikai műszerfejlesztés mellett újszerű megvilágítók kifejlesztésére terjednek ki. Az eredmények piaci hasznosítása olyan klinikai területeken valósul meg, mint a kardiológia (szívbillentyű megtartását támogató műszer), ginekológia (megtermékenyített petesejt beültetése) és onkológia (légúti biopszia).
– A Debreceni Egyetem alapvető szerepet vállal az egészségipar fejlesztésében, az egyetem karai, a Klinikai Központ és külső cégek között olyan kapcsolatok alakulnak, amelyek a betegellátás és diagnosztika fejlődését teszik lehetővé – fogalmazott Csernoch László rektorhelyettes a hároméves projekt sajtótájékoztatóján.
A pályázatot megvalósító konzorcium három kutatóintézményből (Debreceni Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet), valamint két vállalkozásból (EMD Endoszkóp Műszer Gyártó és Kereskedelmi Kft., ECON Consulting Informatikai és Tanácsadó Kft.) épül fel. A konzorcium vezetője a Debreceni Egyetem.
– A klinikai gyakorlat során jelentkező hihetetlen mennyiségű adat feldolgozása az informatikusok számára kihívást jelentő feladat, viszont a gyógyító tevékenységet segíti – ezt már Mihálydeák Tamás, az Informatikai Kar dékánja mondta, aki a szerint nemzetközileg is komoly visszhangot váltanak majd ki a szakmában az eredményeik.
A projektnek köszönhetően orvosi diagnosztikát segítő új eszközök és módszerek jelennek meg, úgymint a szívbillentyű megtartását támogató műszer, a mesterségesen megtermékenyített petesejt beültetésének sikerességét előrejelző minimál-invazív endoszkópos eszköz és a virtuális tervezéssel támogatott bronchoszkópia klinikai alkalmazását célzó módszerek.
A Szívsebészeti Tanszék, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika és a Nukleáris Medicina Tanszék az egyetemi klinikán egyaránt hasznosítani tudja majd eredményeinket. Az anyaméhet különféle hullámhosszú fények segítségével tudjuk majd belülről vizsgálni és az eddiginél alaposabban feltárni a szövet állapotát, ez nagyban segíti majd a mesterséges megtermékenyítések sikerességét – tájékoztatott Hajdu András projektvezető, az Informatikai Kar tanszékvezetője. Hozzátette: egy manchesteri egyetemi kutatócsoport már érdeklődik a módszer iránt.
A Nukleáris Medicina Intézet munkatársa, Emri Miklós szakmai vezető is azt hangsúlyozta, hogy az eddigi módszerekkel, például a CT is sok információt adtak, de az új képalkotó eljárásokkal még alaposabban tájékozódhatnak az orvosok a beteg állapotáról.
