A Debreceni Egyetem kutatói is részt vesznek a szőlő tőkebetegségek okozta problémák mérséklésére létrejött európai uniós programban.
– Mind európai, mind világviszonylatban elmondható, hogy az elmúlt években jelentősen emelkedett a különböző tényezők által kiváltott szőlő tőkeelhalások száma. Napjainkban a szőlő tőkebetegségei jelentik az egyik legnagyobb fenyegetést a szőlőültetvényekre világszerte, így Európában is. Jelentőségét néhány kutató a gyökértetű (filoxéra) járványhoz hasonlítja, mely annak idején jelentősen megváltoztatta az európai szőlőtermesztést – magyarázza Karaffa Erzsébet, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertudományi Intézetének egyetemi docense, aki az uniós program döntéshozó testületének is tagja, illetve koordinátorként részt vesz a témával foglalkozó fiatal kutatók továbbképzésének megszervezésében és lebonyolításában.
A szőlészeti és borászati szempontból egyre nagyobb jelentőségű betegségkör vizsgálatára a az Európai Unió COST programja nyújt lehetőséget a különböző európai szőlő és bor termő régiókban, annak érdekében, hogy a szőlő tőkebetegségek okozta károkat mérsékelni lehessen. A programhoz 24 ország, közülük három nem EU tagállam (Algéria, Törökország és Dél-afrikai köztársaság) több mint 100 kutatója csatlakozott.
– Komplex betegségről van szó, hiszen többféle környezeti tényező, valamint kórokozók (gombák) is szerepet játszanak kialakulásában. A kórokozó gombák spórái leginkább a tőkéken ejtett metszési sebeken keresztül, vagy már a szőlőoltvány előállítása során jutnak be a növénybe. A betegség csoport elleni védekezési lehetőséget a megfelelő higiéniás fertőtlenítés alkalmazása, valamint fertőzés csökkentésére irányuló olyan eljárások, mint a sebkezelés, kevés sebfelületet ejtő művelés- és metszésmódok, továbbá a fertőzött oltványok kiszűrése jelenthetik – fejtette ki a kutató.
Karaffa Erzsébet hozzátette, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre olyan hatékony növény védőszer, melyet a betegség együttes ellen alkalmazni lehetne, így a kutatások és fejlesztések ma leginkább a metszési sebek védelmére összpontosítanak, amely során vagy különböző gombaölő anyagot, vagy biológiai védekezési lehetőségeket használnak.
unideb.hu
