Az állam a kötelességét teszi, amikor támogatja a következő nemzedékeket nevelő intézményeket – jelentette ki Gulyás Gergely a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium új, 6,5 milliárd forint kormányzati támogatásból épült sportcsarnokának átadásán pénteken.
Gulyás Gergely kiemelte: egy olyan magas színvonalú oktatási intézmény fejlesztése, mint a budai ciszterci gimnázium, éppúgy érdeke az országnak, Budapestnek, mint ahogy magának az iskolának. A miniszter megköszönte a ciszterci rendnek, hogy az iskola működtetésével hozzájárulnak ahhoz, hogy hosszú távon is legyenek, akik “nemzetben gondolkodnak”, akiknek egyéni sorsukon túl a nemzet, az ország sorsa is fontos.
Azt is megköszönte a rendnek, hogy olyan iskolát működtet, ahova sok szülő íratja be szívesen a gyermekét.
Hozzátette: a rendszerváltoztatás óta nagy utat tettek meg az egyházi iskolák. Büszkék lehetnek arra, hogy a kormány nem tudta úgy növelni az egyházi fenntartású iskolák számát, hogy ne legyen ezekben még mindig nagyobb túljelentkezés, mint amekkora az államiakban van.
Gulyás Gergely a védők gyűrűjében. Fotó: MTI/Soós Lajos
Gulyás Gergely szólt arról is: az oktatáshoz hozzátartozik a mindennapos testedzés is, ezért ragaszkodik a polgári kormány következetesen a mindennapos testnevelés feltételeinek biztosításához az iskolákban. Simicskó István, a XI. kerület KDNP-s országgyűlési képviselője arról beszélt: az új sportcsarnokkal és a gimnázium mellett lévő Szent Imre-templom felújításával megszépült Újbuda szíve. A kerület büszke arra, hogy ilyen épületegyüttese van, és büszke a ciszterci gimnáziumba járó diákokra is – mondta, hozzátéve, tapasztalatai szerint az egyházi iskolákban végzett fiatalok hite és értékrendje is stabil.
A KDNP frakcióvezetője szólt arról is: a sport fontos eszköze a nevelésnek, formálja a gyerekek jellemét, “fair play-re”, sportszerűségre nevel. “Ha pedig a sportból áthozzuk a sportszerűséget a mindennapjainkba, akkor emberibb életet élhetünk” – tette hozzá Simicskó István.
Egy csapatban volt Simicskó és Gulyás. Simicskó a góllövő cipőjét nem hozta el. Fotó: MTI/Soós Lajos
Az új épületet Bérczi László Bernát ciszterci apát áldotta meg. Az apát köszönötjében úgy fogalmazott: “elődeink bátorságának és hitének talaján állunk ma itt”. Azt mondta, nagyot kellett álmodni, amikor a rend az XX. század elején, “egy égszakadással jellemzett történelmi korban” elindította budapesti iskoláját, de hajtotta őket a hit, hogy a jó célhoz megadatik a kegyelem és minden szükséges földi eszköz.
Hozzátette: nagyot álmodott az apátság 2017-ben is, amikor az új sportcsarnokot tervezni kezdte. Elmondta: az iskola “régóta görgetett problémái” a sikeréből fakadtak, az eredetileg 600 főre és heti két testnevelésórára méretezett iskolaépületet az utóbbi 20 évben egyértelműen kinőtte az intézmény. Ehhez az álomhoz csatlakozott a kormány, három kormányrendelettel összesen 6,5 milliárd forinttal támogatva az új épület megvalósítását.
Az új sportcsarnokkal az összes sportteret az iskolán kívülre helyezve a gimnázium “fellélegezhet” – mondta Bérczi László Bernát.
A sportcsarnok átadása a Miniszterelnökség és a gimnázium csapatának futballmérkőzésével zárult.
A 3700 négyzetméteres sportcsarnokot Peschka Alfréd tervezte. A neobarokk iskolaépületet és – a Villányi út felől nézve – a bal oldalán elhelyezkedő, modern, látszóbeton homlokzatú sportcsarnokot egy üveghíd köti össze.
A sportcsarnok földszintjén egy két szint belmagasságú kézilabdapálya, valamint – egymás fölött elhelyezve – két normál belmagasságú edzőterem található. A felső szinten szintén egy – az alsónál nagyobb – sportpálya van, százötven fős lelátóval. A mosdók, öltözők, tanári szobák a földszinten és az első emeleten lettek kialakítva.
A sportközpont alapkövét 2018 márciusában tették le.
A sportcsarnok építésével párhuzamosan az iskolaépület korábban sport funkciót ellátó helyiségeit ebédlővé, könyvtárrá, illetve tantermekké alakították át. A budai ciszterci gimnáziumot 1912-ben alapította a rend, az oktatás ekkor a fővárostól – ideiglenesen – megkapott tantermekben folyt. Az iskola Villányi úti épületének alapkövét 1927-ben tették le, a Wälder Gyula által tervezett épületet két évvel később adták át. A gimnázium néhány év alatt az ország egyik legjobb középiskolájává vált, az 1940-es évekre a tanulólétszám elérte a nyolcszázat.
A kommunizmus idején a ciszterci rendtől elvett intézmény József Attila Gimnáziumként működött. A rendszerváltás után, 1992 szeptemberétől volt ciszterci osztály a gimnáziumban, 1997-ben pedig újraindult a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium. Az iskolának jelenleg kilencszáz diákja van.
