Jó ütemben halad a Modern városok program, amelynek keretében már több mint 600 milliárd forintot fizettek ki – jelentette be a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter keddi budapesti sajtaótájékoztatóján.
Kósa Lajos azt mondta, 23 megyei jogú várossal kötöttek szerződést. A program csaknem 250 projektet tartalmaz, a fejlesztés teljes értéke 3500 milliárd forintnál kicsit magasabb – közölte, megjegyezve: ebből több mint 600 milliárd értékben valósultak meg különböző projektelemek.
A miniszter szavai szerint a 250 projektből 60-ról született már kormánydöntés. Hozzátette ugyanakkor, ilyenre nincs minden esetben szükség, mivel bizonyos kérdésekben a tárca határozhat.
Van 20 olyan projekt, amely zömmel nagy léptékű úthálózat-fejlesztésről szól; a cél az összes megyei jogú város bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba, aminek jegyében vasúti korszerűsítéseket is megvalósítanak.
Ezen projektek mindegyikében vagy az előkészítés folyik, vagy már a munkálatok zajlanak. További 75 projektről már született bizottsági döntés, és vagy hazai vagy uniós forrásból elindult a beruházás.
A városvezetők 50 projekttel kapcsolatban jelezték, hogy módosítanának valamit az eredeti szerződéshez képest, ezen esetekben tárgyalni kell, még nem tudták elkezdeni az építkezést. Kósa Lajos megjegyezte: közölte a Megyei Jogú Városok Szövetségével, hogy a kormány nem mereven ragaszkodik a fejlesztésekhez, szóljanak, ha változtatnának.
A fennmaradó 45 projektnek az előkészítése zajlik, ezekben az ügyekben még sem kormány-, sem bizottsági döntést nem hoztak – ismertette a miniszter. Főleg szegedi, hódmezővásárhelyi, győri és salgótarjáni projektekről van szó, mivel az említett településekkel csupán tavaly szerződtek.
Hangsúlyozta, hogy mivel 2022-re kell befejezni a Modern városok programot,
időarányosan kifejezetten jól állnak.
Elkezdik járni az országot
A miniszter arról is beszélt, hogy a jövő héten országjárásra indul két államtitkárával. Kérdésre elmondta, hétfőn Debrecenben és Nyíregyházán kezdenek. Áprilisig mind a 23 helyszínt többször is meglátogatják, addig ugyanis szeretnék sínre tenni a programot, mivel lejár a kormány mandátuma – tette hozzá.
Felidézte: a korábbi egyeztetések úgy zajlottak, hogy a polgármesterek mentek a minisztériumba. Most azonban ők mennének el az érintett városokba, és lehetőség szerint közgyűléseken is részt vennének, hogy közvetlenül tájékoztassák a képviselőket az őket érintő beruházások állásáról.
Kósa Lajos úgy fogalmazott, hogy kifejezetten jónak érzékelik a program fogadtatását. Szeretnék, ha annak lezárultával el tudnák mondani, hogy Magyarország eddigi legnagyobb vidékfejlesztési programja, amely alapvetően a 23 megyei jogú városra összpontosított, sikeres, és segíti azon elképzelés megvalósulását, hogy az érintett települések “lépést tudjanak tartani”, népességmegtartó erejükkel és gazdasági, kulturális teljesítményükkel húzzák a vidéki Magyarországot, hozzájáruljanak annak felzárkóztatásához – nyomatékosította.
Kérdésre a miniszter azt mondta, Hódmezővásárhelynek mintegy 157 milliárd forint jut majd, ebből több mint 80-at ugyanakkor Szegeddel közösen kap a tram-trainre. Eddig 4 milliárdot fizettek ki a városnak.
Arra a kérdésre, hogy akkor is megérkeznének-e a források, ha nem a Fidesz és a KDNP jelöltjeként induló Hegedűs Zoltán jelenlegi alpolgármestert választanák polgármesternek, Kósa Lajos kiemelte, hogy Szegedre és Salgótarjánba is megérkeznek, pedig szocialista a polgármester. Ugyanakkor Hegedűs Zoltán támogatására biztatott, hangsúlyozva: azért kell rá szavazni, mert jó vezető és becsületes ember, szemben a független jelölttel, akiről egy hét alatt több fontos ügyben is kiderült, hogy “hazudozós”.
El kell simítani a konfliktusokat
Egy újságíró felvetette, hogy vannak feszültségek, például Szegeden. A miniszter úgy reagált, hogy oda is mennek majd, és véleménye szerint el fogják tudni simítani a konfliktusokat.
Arról az 50 projektről, ahol a városvezetők módosítanának, kérdésre kiemelte, hogy tartalmi változtatásokról van szó. Lehet, hogy valahol korábban kőtárat terveztek, most azonban inkább közösségi házat építenének.
Jelezte, hogy mérnöki viták is zajlanak, például arról, hogy melyik megoldás vízzárása jobb. A 250 projektből sok esetében módosult jelentősen a műszaki tartalom.
Egyes projektek költsége nőtt, míg másoké csökkent. Jelenleg az látható, hogy a 3500 milliárd forintot 150 milliárdnál kevesebbel módosítja az esetleges áremelkedés, ez azonban “munkaszám”. Kósa Lajos megjegyezte, hogy a beruházásokról szóló döntések meghozatalakor az üzemeltetési költségeket is figyelembe kell venni: nem mindegy, hogy mit építenek, mert utána azt fenn is kell tartani.
A miniszter közölte, egymillióra nőhet a debreceni repülőtér utasforgalma, és ha ez bekövetkezik, új terminál kialakítása válik szükségessé.
Az idén 82 milliárd forintot fizetnek ki, de ez még a 2017-es áthúzódó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos. Ezenfelül időarányosan 40-80 milliárdra tudnak még kötelezettséget vállalni 2018 áprilisáig.
Kósa Lajos hangsúlyozta, hogy eddig csak úgy vontak vissza döntéseket a Modern városok program keretében, hogy azok nem a projekt megszüntetésére vonatkoztak, hanem a megvalósító személyének változására.
A miniszter kijelentette, hogy igazán büszkék lehetnek a diákszövetkezetekkel kapcsolatos törvényalkotásra, és örül, hogy tovább is tudtak lépni, a nyugdíjas-szövetkezetek felé terjeszkedve.
Azzal a sertésteleppel kapcsolatban, amelynek támogatásával összefüggésbe hozták a családját, Kósa Lajos úgy fogalmazott: “édesanyám nem strómanja senkinek”. Szülei több mint huszonöt éve gazdálkodnak – fűzte hozzá.