Az utóbbi napokban egyre több almatermésű gyümölcsösben – alma, körte, birs és galagonyafákon – jelent meg a tűzelhalás betegség.
– Az elmúlt időszak meleg, esős időjárása tömeges fertőzést eredményezett az ország több térségében. A Erwinia amylovora baktérium által okozott tűzelhalás betegség számára kedvező a magas hőmérséklet, a párás, nedves időjárás és a langyos eső. A kórokozó megtámadja a hajtásvégeket, és onnan az idősebb fás részek felé haladva gyorsan elhervasztja az ágakat, a hajtásvégen jellegzetes „pásztorbotszerű” lekonyulást előidézve. Jelenleg a legerősebb tünetek a birsfákon tapasztalhatók, de nagy a veszély az alma, a körte, a naspolya, a díszalma, a díszkörte, a tűztövis, a galagonya és a madárbirs növényeken is – magyarázza Tarcali Gábor, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Növényvédelmi Intézetének tudományos főmunkatársa.
– A tűzelhalás elleni védekezés jelen stádiumban már nem könnyű. Amit tehetünk a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására, hogy az elhervadt hajtásvégeket azonnal lemetsszük, lehetőleg 30-40 cm ép hajtásrésszel együtt. Kémiai védekezésre egyedül a réz tartalmú gombaölő szerek alkalmasak, de most a fák rézérzékenysége miatt ezt nem lehet használni – teszi hozzá.
A csapadékos és meleg idő miatt az almafára és körtefára a lisztharmat, valamint a varasodás veszélye is leselkedik. A kórokozók megfertőzik a lombot, és a gyümölcsök növekedésével egyre inkább a termés is megbetegszik.
– A gyümölcs a fertőzés helyén megáll a növekedésben, a további fejlődés során pedig ezen a részen „befűződik”, és a végeredmény torz, fogyasztásra alkalmatlan gyümölcs lesz. Védekezésként mindkét betegség ellen megelőző jelleggel felszívódó gombaölő szer használata javasolt, súlyos varasodás esetén viszont célszerű a felszívódó szert kontakt gombaölő szerrel kombinálni a nagyobb hatékonyság érdekében – mondja a növényvédelmi szakember.
Az országos növényvédelmi előrejelzési adatok szerint a napokban folyamatos az almamoly rajzása, amely az alma, a körte és a birs termése mellett a diót is veszélyezteti. A Növényvédelmi Intézet munkatársa szerint nagyon fontos ellenük a célirányos védekezés, vagyis a rovar rajzáscsúcsa után 7-10 napon belül a rovarölő szeres permetezés, amelyet feromoncsapdás előrejelzésre alapozva lehet pontosan elvégezni.
Tarcali Gábor arra is kitért, hogy a meggy- és cseresznyefajtákat a cseresznyelégy veszélyezteti. Ezek ellen az engedélyezett rovarölő szerekkel, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő gondos betartásával kell védekezni.
